A Közlekedési Múzeum Évkönyve 6. 1981-1982 (1983)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 131 - Winkler László: Adatok az önálló magyar repülőgépipar történetéből 449

g^g3^^í2^^"f;

:

:^»v 11. ábra. A Szeged-Rókuson az első világháború alatt működött, jól berendezett K.u.K. Repülőgépjavító Műhely szárnyjavító részlege ros határából területeket kisajátítani, a sóstói mezőkön." A léghajós egység létszámát 450 főben tervezték.

44 1916. október 30-án a törvényhatósági bizottság közgyűlésének jegyzó'könyve szerint: A városi tanács javasolta, hogy „... a katonai léggömb osztálynak, korábban felajánlott 20 hold föld mellé, a még szükséges 30 holdat is adják meg... a homokbánya környékén levő legelőből további 22 holdat, azután a szabadbattyáni út és a nagykanizsai vasútvonal közötti 8 holdat, amely jelenleg a katonai kincstár által bérelt terület — és lovassági gyakorlótér céljait szolgálja — adják át a katonai léggömb osztálynak."^ Az 1917. tavaszi beszámoló jelentésbó'l: „... Az építési vállalkozó 1916 őszén már nagyarányú földmunkát végeztetett... a déli vasútvonalból egy iparvágányt is kiépítettek... Az építkezések 1917 elején nagy erővel folytak. A kivitelező vállalkozó a budapesti Fónagy Béla volt. A kivitelezést a cs. és kir. katonai építésvezetőség ellenőrizte. A kivitelező vállalkozó több építési és épületszereléssel foglalkozó vállalatot is bevont; így a Kondor és Feledi építőmestereket a fővárosból, a Heirich és fiai céget Bécsből, a Márkus Simon és fia utódait Székesfehérvárról, akiknek itt lakatosüzemük volt."* 1918-at írtak, mire a léghajós osztály Székesfehérvár-Sóstó-i állomása kialakult és megkezdhette volna rendeltetésszerű működését. Súlyos anyaghiány késleltette 44 Fejér megyei Levéltár: Székesfehérvár város, Polgármesteri iratok, 1916. év 9171/1—3. sz. 45 Székesfehérvár városi levéltár. Polgármesteri iratok 1916., 12529/1916. sz. irat. 46 Forrás mint előző, 1917—9171/1916. sz. iratanyag. 30* 467