A Közlekedési Múzeum Évkönyve 6. 1981-1982 (1983)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 131 - Winkler László: Adatok az önálló magyar repülőgépipar történetéből 449

12. ábra. A Székesfehérvár-Sóstón létesített Központi Repülőgép Javító Üzem épületei az 1920-as években azonban az építést, majd a léghajós osztály felszerelését. Egyetlen esetet említenek, amikor egy katonai léghajó az állomást érintve tért haza egy balkáni útjáról. Az állomás így csak inkább mint repülő anyagszertár működött a háború végéig. így esett a választás arra — az itt rendelkezésre álló üzemek, laktanyák és repülőtér terület figyelembevételével — hogy ide telepítik a központi repülőgépjavító üzemet Szeged-Rókusról. Az 1921-ben átköltözött Szeged-Rókus-i javítóműhelynek akkor ott már alig volt használható szerszámgépe és ezekhez sem volt energiaellátása. A szerszámgépeket — mint említettük — a Légiforgalmi Szakosztály utasítására kikölcsönözték az induló repülőgép- és motorgyártáshoz. Például a Fejes Gépipari Rt. egymaga 29 szerszámgépet kapott kölcsön a repülőgép lemezmotorok gyártásához. Ezeket, valamint az Asbóth légcsavargyárnak és más üzemeknek kiadott gépeket a gyártások leállításával visszakérték.

47 Székesfehérvár-Sóstó üzemének (12. ábra) vezetését az első években a szegedi parancsnok: Fabinyi Elek mérnök-százados, Hódy József mérnök-százados, főmérnök és Lóczy Sándor mérnök-főhadnagy, konstrukció vezető látták el. Lóczy Sándor Zürichben szerzett diplomát, majd a Fokker üzemben praktizált, így került a repülésbe^ 47 Hadtörténeti Levéltár kézirattára: Vesztényi János feldolgozása I. rész, 55. p. 48 Hadtörténeti Levéltár kézirattára: Vesztényi János feldolgozása I. rész, 56. p. 468