A Közlekedési Múzeum Évkönyve 6. 1981-1982 (1983)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 131 - Ercsényi Pál—Dr. Kovács János: Adatok a Mátrai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság erdei vasútjainak történetéből 425

Elza lak 4. ábra. A nagyvisnyói erdei vasút vázlatrajza tunk adatokat. Csak a szilvásváradi fűrészüzem 1940-ben történt létesítése mutat — közvetve — arra, hogy az erdei vasút továbbra is fontos láncszem volt a terület gazdasági életében. A Szalajka-völgyi erdei vasút, az 1920 és 1967 közötti időszakban, főként annak első negyedszázadában az Istállóskő alatt nyitott mészkőbánya anyagát is szállította, éspedig az 500 méteres sodronykötélpálya alsó rakodójától a fatelep mellett épített tűzkemencés mészégetőig (1. 2. ábra). A Magyar Altalános Kőszénbánya Rt. által létesített mészkőbányászat és mészégetés a háború végén és az 1945 után bekövetkezett hanyatlásig nem elhanyagolható szerepet játszott a hazai égetett mész ellátásban, s ez természetesen a Szalajka-völgyi erdei vasút fontosságát is növe.te. A szilvásváradi erdei vasút történetének kiemelkedő eseményére került sor az államosítás után, 1948-ban, amikor Jáhn Rezső és Palócz József oki. erdőmérnökök irányításával a 600 mm nyomtávolságú bükkfennsíki szakaszt 760 mm-esre építették át, a sikló felső állomásával együtt. Ezzel a faanyag a Bükkfensíkról átrakás nélkül, közvetlenül került siklózással az alsó állomásra, s onnan a szilvásváradi fűrészüzem432