A Közlekedési Múzeum Évkönyve 6. 1981-1982 (1983)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 131 - Dr. Dienes Istvánná: A Közlekedési Múzeum bővítésének tervei századunk elején 403

A millenniumi kiállítás közlekedési csarnokának oly régen tervezett kibővítése csak most, napjainkban válik valósággá. A nagy gonddal „véglegesített" tornyokat, ballusztrádokat, a millenniumi díszleteket eltüntette a legutóbbi világégés; helyükön józan, célszerű, dísztelen falak épültek újjá a régi alapokon. Újépületszárny emelésére a csaknem évszázados múltra visszatekintő' Közlekedési Múzeumnak most először nyílt lehetősége. A raktározási gondokat a közelmúltban sikerült egy új telephely létesítésével megoldani: a Tatai úton néhány éve felépült létesítmény — amelyben a féltett „kép-, terv- és rajzgyűjtemény", tehát az archívum is otthonra talált — alapterület, befogadóképesség tekintetében Banovits Kajetánnak is örömére szolgálna. A Múzeum látogatói azonban csak ezután tapasztalhatják a szemmellátható fejlődést. Amikor a több mint mésfélszeresére növekedett kiállítási területet majd megnyitjuk a közművelődés javára, emlékezzünk tisztelettel azokra is, akik először álmodoztak, terveztek, harcoltak azért, hogy ennek a rangos gyűjteménynek méltó otthona legyen. IRODALOM Banovits Kajetán: Emlékirat a Magyar Királyi Közlekedési Múzeum megnyitása alkalmára. Pallas Rt., Bp., 1898. 20 p. 26 t. Banovits Kajetán: Tanulmány a közlekedési múzeum véglegesítése tárgyában. Sokszorosított kézirat. Bp., 1910. 49 p. 14 t. KM archívuma, kézirattár 175. ltsz. Banovits Kajetán: Il-ik Tanulmány a közlekedési múzeum véglegesítése tárgyában. Sokszorosított kézirat. Bp., 1914. 22 p. 13 t. KM archívuma, kézirattár 176. ltsz. Dr. Czére Béla: A 75 éves Közlekedési Múzeum. = A Közlekedési Múzeum Évkönyve. T. 1896— 1971. (Szerk.: Dr. Czére Béla) Közdok, Bp., 1971. 7—51. p. Csengeryné Nagy Zsuzsa: A Városliget. Budapesti séták. Fővárosi Emlékmű Felügyelőség, Terv Nyomda, Bp., 1956. 22 p. Kismarty-Lechner Jenő: Építőművészetünk a 19. század második felében. Egyetemi Nyomda, Bp., 1945. 112 p. Magyar Vilmos: Pecz Samu emlékezete. Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye LXIII. évf. 1929. 269—270. p., 275—276. p. Matlekovics Sándor (Szerk.): Magyarország közgazdasági és közművelődési állapota ezeréves fennállásakor és az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye. Pesti Könyvnyomda Rt., III. köt. Bp., 1897. 493 p. 5 t. Merényi László: Boldog békeidők. Magyar História. Gondolat Kiadó, Bp., 1978. 237 p. Mináry József: Adatok a Magyar Közlekedési Múzeum történetéhez. Kézirat. 27 p. 1961. KM archívuma, kézirattár 21. ltsz. Nagy Károly: Pecz Samu emlékezete. Műegyetemi Nyomda, Bp., 1931. 20 p. Pecz Samu: Budapest Székesfővárosának központi vásárcsarnoka. Magyar Mérnök- és ÉpítészEgylet Közlön>e, XXXII. évf. 1898. 221—231. p. Pecz Samu: Középítésx szerkezetek. M. kir. József Műegyetemi Segélyegylet. Klösz Nyomda, Bp., 1911. 20 p. Pereházy Károly: A Városliget. Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, Bp., é. n. 62 p. Pados Jenő: Magyar építészettörténet. Műszaki Könyvkiadó, Bp., 1975. 518 p. Szalay Imre: Tájékoztató múzeumok és könyvtárak építésére és berendezésére. Athenaeum Rt., Bp., 1909. 18 p. 35 t. Szilárdan épült házak, gyárak, háztetők stb. emelésének és eltolásának ismertetése. Első Magyar Épület Emelő- és Toló Vállalat. Rigler Rt. Bp., é. n. 424