A Közlekedési Múzeum Évkönyve 6. 1981-1982 (1983)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 131 - Dr. Dienes Istvánná: A Közlekedési Múzeum bővítésének tervei századunk elején 403

nem is épült volna meg; az 1910. évi városligeti terv minden tekintetben elfogadhatóbb lett volna. Igazságtalan dolog lenne felrónunk Banovits Kajetánnak, hogy a városligeti Múzeum kibővítéséért való küzdelemben — a négyzetméterek növelése és a költségek meggyőző csökkentése érdekében — túlzásokba esett. Elkeseredett érvelése folyton elárulja, hogy itt már nem a Múzeum növelése, hanem fennmaradása az igazi tét. Az 1914-ben kelt második tanulmány 22 oldalnyi szövegét nem lehet megrendülés nélkül végigolvasni; nem is tanulmány ez már, hanem kétségbeesett könyörgés, amelyben a tárgyilagos, fegyelmezett ész-érvek mögül minduntalan fájdalmas érzelmek tolulnak elő: „A múzeum által már is elfoglalt s bővítése céljából szükségelt terület a városliget szélén oly helyen van, hol az sem városrendezési célokra szükséges nem lehet, sem pedig a közönség számára szolgáló üdülési helyeket nem csökkenti, de azért is, mert Budapest székesfőváros közönsége a közérdekű intézmények iránt mindenkor a legnagyobb előzékenységet sőt áldozatkészséget tanúsította, s így bizton remélhető, hogy a közlekedési múzeummal szemben is hasonló álláspontra fog helyezkedni. S ha nem is fog tenni annyit, mint München városa, mely a „Deutsches Museum" részére München egyik legszebb és legnagyobb terét ingyen átengedte, s ezenfelül még a múzeum építési költségeihez is egy millió Márkával hozzájárult; vagy annyit, mint Nürnberg városa, mely a bajor államvasutak közlekedési múzeumi tárgyainak elhelyezésére nemcsak a telket, de a szükséges kész épületet is minden megtérítés nélkül átengedte: legalább megteszi azt, hogy úgy a meglévő épület által elfoglalt, mint a múzeum kibővítésére szükséges területet ingyen és véglegesen átfogja engedni, s pedig annál is inkább, mert Budapest székesfőváros, mely maga is tulajdon múzeummal bír, legalább is fektet annyi súlyt a múzeumok közművelődési hatására, mint más kultúr városok; s mert bizonyára kellőleg értékelni fogja azon körülményt is, hogy a közlekedési múzeumban, falai között oly kultúrintézménnyel bír, minő Berlin, Bécs, München, Nürnberg, Paris, London és Budapesten kívül egy világvárosban sem található. S bár múzeumunk kisebb terjedelmű is, mint Berlin, München, Paris és London hason múzeumai, s fejlesztésére sem történt annyi, mint az utóbbiakéra, ez még mindig nem lehet ok arra, hogy azt kisebb jóakaratú támogatásban részesítsük; sőt, ezen körülménynek ellenkezőleg azon törekvést kellene kiváltani, hogy az elmulasztottakat sokszorozott jóakarattal pótoljuk, s múzeumunkat, mely minden ízében magyar alkotás, mely egyik múzeumnak sem utánzása, sőt korábbi keletkezésénél fogva a berlini és müncheni múzeumokkal szemben inkább úttörőnek tekinthető, s mely tárgyainak szakszerűsége, választékossága s ezek kivitelének precisitása tekintetében a versenyt bármely hason múzeummal teljes sikerrel kiállja, minél nagyobbá és minél teljesebbé iparkodjunk fejleszteni. Aminek pedig első elengedhetlen feltétele az, hogy a múzeum minél elébb saját tulajdonát képező végleges otthont nyerjen. S ha ezen otthon nem is lesz oly fényes, mint a müncheni „Deutsches Museumé", mely a német birodalom s bajor-ország 2-2, München városának pedig egy millió Márka adománya és a német industria hathatós támogatásával mintegy tíz millió Márka építési költségen fog létre jönni, s melynek alapkövét 1906. évi november 13-án maga Vilmos császár és a bajor régensherceg Németország legkiválóbb fér fiainak jelenlétében tette le: úgy a fő dolog mégis az, hogy a múzeumnak végleges otthona, legalább a mi szerény viszonyainknak megfelelően mielőbb meglegyen; amint az, az előadottak szerint, Budapest székesfőváros jóakaró támogatása mellett minden nehézség nélkül tényleg meg is lehet. ... A közérdek kívánja ezt, mert elengedhetetlen, hogy egy oly közintézmény, mint a közlekedési múzeum, mely úgy az államkincstár, mint magánosok és közlekedési és egyéb vállalatok közös áldozatkészségével s hathatós közreműködésével jött létre; mely az ország gaz421