A Közlekedési Múzeum Évkönyve 6. 1981-1982 (1983)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 131 - Dr. Dienes Istvánná: A Közlekedési Múzeum bővítésének tervei századunk elején 403

nak bármely más helyre való áttelepítése nemcsak a közlekedési múzeumot fosztaná meg a legfogékonyabb s legbuzgóbb látogatóitól, de a városligetet látogató művelt nagyközönségre is igen hátrányos és méltánytalan lenne, elvonván attól az alkalmat, hogy a modern fejlődés előmozdítására szolgáló egyik legfontosabb intézmény tekintetében tájékozást és ismereteket szerezhessen. Ezen fontos tekinteteken kívül, a kilátásba vett városligeti elhelyezés mellett szól annak könnyű hozzáférhetősége s azon körülmény is, hogy a városligetben a közi. múzeum bármily nagy mérvű kibővítése is semminemű akadályba nem ütközik. Mindezeknél fogva a legnagyobb lelkesedéssel a mellett foglal állást, hogy a közi. múzeum a „tanulmányban" kifejtett módon a városligetben, mostani helyén véglegesítessék s megígéri, hogy úgy a meglévő épület által elfoglalt, mint a kiépítendő iker-épület számára szükségelt területnek a székesfőváros részéről való átengedését valamennyi illetékes fórumnál pártolólag támogatni fogja; kéri azonban, hogy e kérdésnek a felügyelő bizottságban való letárgyalása és a felügyelő bizottság állal a keresk. Minister Úr őnagyméltóságához azon kéréssel való felterjesztése, hogy a közi. múzeum véglegesítéséhez szükséges terület átengedése végett a székesfőváros megkerestessék, lehetőleg mielőbb eszközöltessék; minthogy a székesfőváros és a keresk. kormány közti viszony kedvező." Az albizottság határozata szinte szószerint megismétli az alpolgármester utolsó mondatait. Geduly Gyula jegyezte még meg: „Mivel pedig az ügy tisztázásához a Pecz tanár úr által készített tervezet rendelkezésre bocsájtása lényegesen hozzájárult, egyúttal azon javaslatot teszi, hogy az albizottság az új múzeumi épület tervezetének rendelkezésre bocsájtásáért, elnöke útján, Pecz műegyetemi tanár úrnak köszönetét fejezze ki." Az indítvány elfogadtatott. Az albizottság január 14-i ülésének jegyzőkönyvét a Múzeum felügyelő bizottsága elé terjesztették. „A felügyelő bizottság 1911. évi február hó 24-én és ugyanazon évi márczius hó 17-én megtartott üléseiben vette tárgyalás alá s miután a kérdésre vonatkozó minden körülményt alapos megfontolás tárgyává tett, az elnökkel együtt jelenlévő 20 felügyelő bizottsági tag közül 17 bizottsági tag szavazatával, a Tanulmánynak és az albizottság javaslatának megfelelően amellett foglalt állást, hogy a végleges közlekedési múzeum, a jelenlegi épületnek állandósítása és fokozatos kiépítése által létesíttessék; (kiemelés az eredetiben) míg három felügyelő bizottsági tag egy új múzeumépületnek a műegyetem mellett való felépítése érdekében, a túlnyomó többség által elfoglalt álláspont ellen szavazott. — A felügyelő bizottság elnöke a Tanulmány és az összes jegyzőkönyvek csatolása mellett, a tárgyalások eredményét 1911. évi április 8-án 531 KM számú felterjesztésével mutatta be kereskedelemügyi Minister Úr őnagyméltóságának; kérve, hogy a felügyelő bizottság többsége álláspontjának megfelelően, a közlekedési múzeumnak a régi épület felhasználásával való véglegesítését elhatározni s a székesfővárosnál úgy e meglévő épület által elfoglalt, mint a kibővítés által igényelt székesfővárosi városligeti területek ingyenes és végleges átengedését a közi. múzeum céljaira kieszközölni méltóztassék." Mindezeket — tehát a véglegesítési tanulmány történetét — már egy második folyamodványból idézzük. Banovits Kajetán fogalmazta ezt is, 1914 decemberében, „II-ik Tanulmány a közlekedési múzeum véglegesítése tárgyában" címmel. Ennek bevezetőjében ismét felidézi, hogy „... a városligetben, az 1896. évi vasúti kiállítási épületben, hol a közlekedési múzeum jelenleg elvan helyezve", milyen súlyos gondokkal kell küzdenie, s hogy a megoldás lehetőségeit lassan már négy éve terjesztették elő. Majd így folytatja: „E felterjesztésre azonban mindeddig semmiféle válasz nem érkezett. Miután azonban a múzeum véglegesítése kérdésének rendezése már igen sürgőssé 27 417