A Közlekedési Múzeum Évkönyve 6. 1981-1982 (1983)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 131 - Dr. Dienes Istvánná: A Közlekedési Múzeum bővítésének tervei századunk elején 403

len megoldás a városligeti véglegesítés. így hathatott ez a. felügyelő bizottság tagjaira is, akik a sokszorosított példányokat kézhez kapták. A 20 tagú felügyelő bizottság egy 9 tagú albizottságot jelölt ki saját kebeléből, hogy a javaslatokat előzetesen megvitassa és részleteiben ellenőrizze. Az albizottság 1911. január 14-én ült össze, 18 oldalas, gépírásos jegyzőkönyve birtokunkban van. Jelen voltak: Gonda Béla min. tanácsos, a magy. kir. közlekedési tanfolyamok igazgatója, mint elnök; felsőtömösi Geduly Gyula min. tanácsos, MÁV igazgató; Rózsavölgyi Gyula kir. tanácsos, Budapest székesfővárosának alpolgármestere ; kishindi Hindy István, magy. kir. posta- és távírda műszaki tanácsos; Banovits Kajetán, miniszteri tanácsos, a magy. kir. közlekedési múzeum igazgatója; Wonnesch Miksa, MÁV főmérnök, mint jegyző. Távolmaradásukat kimentették: dr. Zielinski Szilárd műegyetemi tanár, Vázsonyi Jenő magy. kir. vasúti- és hajózási felügyelő és Szukováthy István min. tanácsos, MÁV igazgató — tehát hárman. És éppen hárman szavaztak később — 17 ellenében — Pecz Samu terve mellett. Talán ők voltak azok? Zielinski bizonyosan. Ő nyilván azért mondta le részvételét az albizottságban, hogy a kilátástalan vitát elkerülje. Az albizottság vitája ugyanis — a jegyzőkönyv tanúsága szerint — teljesen formális volt, a megjelentek már eleve egyhangúlag Banovits Kajetán tervezete mellett döntöttek, felszólalásaikban kizárólag ezzel foglalkoznak. Geduly Gyula miniszteri tanácsos pl. „... kijelenti, hogy tudomása szerint is a műegyetemekre vagy hason szakintézetekre egyetlen ilynemű múzeum elhelyezésénél sem voltak figyelemmel; hanem a múzeumokat mindenütt a közérdekre való tekintetből helyezték el. Hivatkozik a berlini és a bécsi hason múzeumokra és a müncheni „Deutsches Museum"-ra, melyek a műegyetemektől mind távol helyeztettek el, dacára annak, hogy mind oly időben létesültek, mikor az illető műegyetemek már régen fennállottak s ennélfogva a műegyetemek közelébe is elhelyezhetők lettek volna." A vita hangnemére igen jellemző Budapest székesfőváros alpolgármesterének, Rózsavölgyi Gyulának felszólalása, aki „... a Tanulmánynak a városligeti elhelyezés pénzügyi előnyeire vonatkozó fejtegetéseit annál nagyobb meggyőződéssel osztja, mert már előzetesen is kialakult azon véleménye, hogy a közi. múzeum valamennyi képzelhető elhelyezése között is, a mostani helyen való véglegesítésnek határozottan a legelőnyösebbnek kell lennie. Mert kézenfekvő, hogy gazdasági szempontból az a megoldás a legkedvezőbb, a melynél egy nagy kiterjedésű ésjókarban lévő épület már is rendelkezésre áll; a melynél tehát csak arról kell gondoskodni, hogy ezen épület a fejlődés mindenkori mérvéhez képest kibővíttessék; a mi a „tanulmányban" kifejtett módon, a tervezett iker-épület fokozatos kiépítése által a leggazdaságosabban elérhető. De bármennyire fontos és mérvadó is e gazdasági előny, a közérdek szempontjából talán még fontosabb az, hogy a közi. múzeum a városligetben oly helyen van, a minél kedvezőbbet Budapest egész területén elképzelni nem tud. Mert a múzeum elhelyezésére nézve nem az a fontos, hogy az a város központjához képest kissé közelebb vagy távolabbfekszik-e, hanem hogy oly helyen legyen, melyet a nagyközönség nem napi foglalkozása közben érint — a mikor múzeumok látogatására ideje nincsen —, hanem a melyet akkor keres fel, mikor a mindennapi foglalkozásból magát kiragadva, időt szakít szórakozásra; a mikor is kellő hajlammal és kellő fogékonysággal bír arra, hogy szórakozás közben vagy azt megelőzőleg, ismereteinek gyarapodására és tudvágyának kielégítésére a múzeumokat is felkeresse, ha azt nagyobb fáradság vagy időveszteség nélkül megteheti. Mivel pedig a városliget az a hely, melyet a művelt nagyközönség Budapest összes hason helyei között a legtömegesebben felkeres s a hol az ott lévő múzeumok révén a múzeumok látogatása a művelt közönségnek már is lelki szükségletévé vált: ez okból a közi. múzeumnak mostani helyén való meghagyása és véglegesítése határozottan a legelőnyösebb megoldásnak tekinthető. Ezzel szemben a közi. múzeum416