A Közlekedési Múzeum Évkönyve 6. 1981-1982 (1983)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 131 - Dr. Medveczki Ágnes: A Budai Közúti Vaspálya Társaság 313

Az elnöklő Festetics Béla előadta, hogy ő és engedélyes társai hajlandók a budai lóvasút építésére vonatkozó engedélyüket, Buda város közönségével e tárgyban kötött szerződésüket — minden ebben foglalt jogokkal és terhekkel, minden további szavatosság terhe nélkül — átengedni az alakítandó részvénytársaságnak, azzal a feltétellel, hogy engedélyesek abba egyenlő jogokkal felvétetnek. A résztvevők megállapodtak, hogy az»új részvénytársaság 2000 db 200 frt-os részvényt bocsát ki, ebből a négy engedélyesnek — felmerült alapítási költségeikért és az engedély átengedéséért — 200 db részvényt (illetve ennek megfelelő, azokat ideiglenesen helyettesítő nyugtát), minden befizetési kötelezettség nélkül átadnak. A fennmaradó 1800 db részvényből 300 db-ot kívántak nyilvános alírásra bocsátani, s 1300 db-ot az alakuló választmány birtokában megtartani. Miután az ülés résztvevői késznek nyilatkoztak az alapító választmányba belépni, megalakult a tizenkét tagú választmány és aláírták a részvényeket. Összesen 1700 db részvényt írtak alá. Az aláírási jegyzékből megállapítható,

8 hogy a letöbb részvényt Festetics Béla írta alá, 100—100 db-ot saját nevében, 100—100 db-ot pedig mint Festetics és társa, valamint Nicolas Zichy és Festetics címen. Az alakuló ülésen tehát a nyilvánosan kibocsátandó 300 db részvény kivételével a teljes alapítási részvénymennyiség aláírásra került. Az alapító választmány tagjai a következők voltak: Balássy Antal, Blum János, Festetics Béla, Ganz Ábrahám, Herzberg A., Kern Ágoston, Lányi Jakab, Mandl János, Tottis J., Tschögl J., gróf Zichy Miklós, Viaclan Henrik (utóbbi a későbbi iratokban Kalán Henrik néven szerepel). Legsürgetőbb feladatul az alapszabály-tervezet felterjesztését jelölték meg. A vasr utak építése és az üzlet mielőbbi megkezdése érdekében a tervek, szerződések intézésére és kezelésére a választmány tagjaiból — Balássy, Blum, Ganz és Tottis személyében — bizottságot jelöltek ki. A bizottságnak meghagyták, hogy a szükséges sínek szállítására az engedélyeseknek a Ganz Ábrahámmal kötött szerződését erősítsék meg. (Az 1867. augusztus 3-i tárgyaláson született megállapodás szerint a Lánchíd főtől Óbudáig terjedő vonalon „válú síneket" kívántak alkalmazni, egy kisebb, néhány ölnyi (1 öl= 1,896 m) szakaszon próbaképpen „vignol" síneket kívántak fektetni. A Ganz Ábrahám által bemutatott három sínminta közül a III. számút fogadták el; ennek tömege hosszlábanként (1 láb=31,608 cm) 8 font (1 font=0,5ó kg), tehát kb. 14 kg/fm volt. Ganz a síneken kívül vállalata a váltók és „végdarabok" szállítását is. Ez utóbbiak tervrajzát Schnedár János műegyetemi tanár készítette el.

9 A választmány megbízta a bizottságot a lóvasúti kocsiknak az Anton Spieringféle bécsi kocsigyárból történő beszerzésével is. A BKVT alapszabály-tervezetét a m. kir. közlekedési minisztérium 1867. november 20-án 7653. sz. rendeletével — jelentéktelen módosításokkal — jóváhagyta, majd az alapszabályt két nappal későbbi ülésén Buda szabad királyi főváros tanácsa is elfogadta (2. és 3. ábra). Az alapszabály értelmében

10 a társaság célja és hatásköre „... lóvonatú vaspályák építése és üzletbe helyezése a következő vonalakon : a) a hídfőtől — Ó Budára, b) a hídfőtől — a Zugligetbe, c) mindazon vonalakon, melyekre nézve a társaságnak az engedélyokmány értelmében más vállalkozók irányában előjog engedtetett." 8 Uo. Eredeti részvény aláírási jegyzék. 9 Uo. Budai közúti vaspálya engedélyesei 1867. aug. 3-i ülésének jegyzőkönyve. 10 Uo. A budai közúti vaspálya társaság alapszabályai, 27. p., magyar és német nyelven. 316