A Közlekedési Múzeum Évkönyve 6. 1981-1982 (1983)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 131 - Barkóczi Jolán: Az abszolutizmuskori magyar vasútügy a „Gazdasági Lapok” tükrében 279

irányra nézve azonban, hogy a vasút Balassa-Gyarmaton keresztül vagy Hatvanig a Zagyva patak hosszába építtessék-e? majd az alakulandó társulat első gyűlése fogna határozni"

11

*' Az 1861. május 14-i közgyűlés határozata: „A programban tervezett vaspálya építésétől tanácsosabbnak látszott egy időre legalább elállani, főleg azon körülménynél fogva, hogy a még 1856-ik évben megpendített ipoly—sajóvölgyi vaspálya építése újból és erélyesebben felkaroltatott: már pedig ha e vaspálya létesül, akkor az a „Szent István bányatársulat" kőszén telepétől csak 2 és fél mérföldnyi távolságra vonulna el Felső-Magyarország felé, mely esetben nekünk csupán 2 és fél mérföldnyi vasutat kellene építenünk, hogy kőszén-bányáinkat az ipolyvölgyi pályával Pöstyénnél összeköttetésbe hozzuk ... Sőt azon lehetőség is megvan, hogy az ipolyxölgyi vaspálya egyenesen kőszéntelepünkön vonulna keresztül, mely esetben semmi pályát sem kellene építenünk."

119 E közgyűlésre készítette Brellich János mérnök azt a vitacikkét, amelyet „Az ipoly—sajóvölgyi vasút ügyében" címmel jelentetett meg és amelyben a Szent István kó'szénbánya társulat vasútvonalát nem a szob—balassagyarmat—füleki 25 mérföldnyi vonalvezetéssel, hanem a pest—hatvan—füleki 17 mérföldes úton javasolta kiépíttetni. „Az ipoly—sajóvölgyi vasutat 1856-ban tervezték, midőn még Magyarország súlypontját sokan túl a Lajtán keresték ... Ekkor tervelték azt is, hogy Szobnál kell a vonalat a Dunához vezetni, mert a cél nem volt egyéb, mint egyenesen Bécsnek irányozni a felsőmagyarországi bányák kincseit ... Szob nem célszerű végponja a vonalnak, ... annak Pesten kell lennie, s innen Hatvanon keresztül a Zagyva völgyén át Pásztón, Salgó-Tarjánon, Füleken, innen Sajó völgyében Rozsnyó, Dobsina és Kassára, mint végpontra kell nyílnia, hogy egykoron innen tovább Galíciába folytattassék. Ezen vonal Pesten közvetlen összeköttetésben állana a keleti—délkeleti vonallal, az államvaspályával és a Dunával, míg a Szobhoz vezetett az államvaspályába csatlakoznék ... Ezen vonal előnyei közé számítandó az is, hogy egykoron majd Jászberényen át Abonynál a tiszai pályával csatlakozhatik."

110 A felvidék e részére szánt vasútvonalak tervezésénél a miskolc—kassai vasútvonalra támaszkodhattak: a Tiszavidéki Vasút e szakaszát 1860 augusztusában adták át a forgalomnak. A Tiszavidéki Vasút is kérte, és 1861. január 18-án meg is kapta az előmunkálati engedélyt vonalának Miskolctól Rozsnyón át Dobsináig történő meghosszabbítására.

121 Ez a társaság is a felső-magyarországi bányavidéket kívánta elérni e szárnyvonallal. Ugyanez a cél vezette a felsőmagyarországi bánya, gyár és vasúttársulat — az Ipoly—Sajó völgyi Vasút névváltozata — 1861. június 9-i, a Nemzeti Múzeumban tartott közgyűlésének résztvevőit, amikor a Hollán Ernő által tervezett magyar éjszaki vaspályáról tanácskoztak. „Előterjesztetett, hogy főleg termelő oszágra nézve fontó sabb a belső piacot az ipar fejlesztése által művelni és biztosítani, mint a külföldön keresni forrásokat, főleg most, midőn a hazai ipar föléledése égető kérdéssé vált, s különösen mióta nyersterményeink kivitele nem rég létesített tengeri kapcsolattal

111 bár örvendetes, de gyáriparunkhoz képest mégis aránytalan és nemzeti termelésünkre nézve egyoldalú fejlődésnek indulni ígérkezik, holott gyáriparunk és manufactúráink éppen Felső-Magyarországon, névszerint Gömör, Szepes, Hont és Nógrád bérceiben számíthat a legnyereségesebb és legörvendetesebb felvirágzásra ... Az eddig működött társulat ... csak azon föladat megoldását tűzheti ki magának, miként lehessen a felsőmagyarországi iparos vidéket a kőszéntelepen át Pesttel kapcsolatba hozni olyképpen, H8 Ua. 1861. 13. évf. 2. sz. jan. 13. 28. p. H9 Ua. 1861. 13. évf. 21. sz. máj. 26. 349. p. 120 Ua. 1861. 13. évf. 18. sz. máj. 5. 285. p. 121 Ua. 1861. 13. évf. 18. sz. máj. 5. 284—285. p. 20. sz. máj. 19. 316—317. p. 122 1861. április l-re elkészült a vasúti kapcsolat Budától Kanizsán át Trieszt felé. 303