A Közlekedési Múzeum Évkönyve 6. 1981-1982 (1983)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 131 - Barkóczi Jolán: Az abszolutizmuskori magyar vasútügy a „Gazdasági Lapok” tükrében 279

a jövedelem. Különösen a délkeleti (becs—pest—szolnoki) vonal, az először említett 5 hónap alatt 513,974 ft-ot, a másik 5 hónap alatt pedig 1,201,885 ft-ot jövedelmezett összesen, tehát még egyszer annyit. A státusnak 1850 november havától 1851 február haváig, vagyis 4 hónap alatt 620,650 ft-ot, 1851—1852-ben pedig ugyanazon idő alatt 1,201,470 ft tiszta haszna volt a vaspályákból, tehát ezutáni bevétele csaknem 100 percenttel nagyobbodott."

11 „Az államvaspályák összes jövedelme (1852) október havában 998,009 ft volt, és pedig az északi irányban 399,355 ft, a déli 303,821, a délkeleti 272,539 és a keletin 21,294 volt."

12 „1852. végén az álladalmi vaspályák ... üzleti eredményei: bevétel kiadás tiszta haszon északi vaspálya 4,179,194 3,051,867 1,127,327 déli vaspálya 3,213,312 2,362,872 849,440 délkeleti vaspálya 3,250,371 2,207,063 1,043,308 keleti vaspálya 192,200 143,515 48,685 összesen 10,834,077 7,765,317 3,068,760 ft 1851-hez viszonyítva a haszon: 1,367,976 ft-tal több."

11 Az állam vasútépítési terveiről a Gazdasági Lapok 1851-ben a következőképpen ad hírt: „Jelenleg a státus részéről a következő hat vonal áll vizsgálat alatt vaspályák építése végett. 1. Linztől Salzburgon át a bajor határszélig, 2. Mura Brucktól Radstadton keresztül Salzburgig, 3. Innsbrucktól Kufsteinen át a bajor szélekig, 4. Steinbrucktól Zágráb, Károlyvár és Sziszek felé, 5. Czegléd és Szeged, 6. Krakkó és Bochnia felé.

n

u A magyarországi vonalakról: „A folyó évben tervezetbe vett vasúti munkálatok a következők: Pestről— mely a délkeleti álladalmi vaspálya által a birodalmi fővárossal már kapcsolatban áll, három fővonal fog kiindulni: az egyik, mely részben már készen van, Szolnokon és Debrecenen keresztül az erdélyi határig fog vezettetni, a másik észak felé Kassát érintendi és Galícia pályáival fog kapcsolatba hozatni. A harmadik végre az oláh határ felé menend. Ezen fővonalakon kívül a becs—soproni pályának Nagy-Kanizsáig való kiépítése határoztatott el, továbbá egy terjedtebb pályaút futand nyugatról keletre, Nagy-Kanizsáról Temesvárra, Pécs érintésével ... A délkeleti államvaspályának Erdély felé leendő folytatására már jövő hó elsejével megkezdetnek a munkálatok ... E közben a cegléd—szegedi vonal építése folytattatni fog. Szolnokról egy vonal vezetése akként fog eszközöltetni, hogy a pálya közvetlenül az állomás keleti végétől induljon ki. A tiszai átkelésnél a folyam leendő szabályozása figyelembe fog vétetni, és a pálya a legrövidebb vonalban, de mindenesetre Török-Szent-Miklós és Nagyvárad érintésével a Körösvölgyön keresztül fog céljához vezettetni."^ Egy másik cikk az 1851 tavaszán megkezdődő vasútépítési munkák közül a debreceni és a Steinbruck—Sziszek közötti munkálatokat emeli ki.

16 1851-ben dolgozta ki a minisztérium azt a vasúthálózati tervet, amely Magyarországon 294,50 mérföldnyi vasút építését határozta el. E tervezet végleges megszövegezése előtt véleményezésre elküldték a városoknak, valamint a kereskedelmi és iparkamaráknak. A Bécsbe ii Ua. 1852. 4. évf. 18. sz. máj. 2. 434—435. has. 12 Ua. 1852. 4. évf. 48. sz. nov. 28. 1146. has. 13 Ua. 1853. 5. évf. 14. sz. ápril. 3. 168. p. 14 Ua. 1851. 3. évf. 4. sz. jan. 26. 92—93. has. is Ua. 1851. 3. évf. 13. sz. márc. 30. 307. has. 16 Ua. 1851. 3. évf. 10. sz. márc. 9. 235. has. 283