A Közlekedési Múzeum Évkönyve 6. 1981-1982 (1983)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 131 - Kócziánné dr. Szentpéteri Erzsébet: A bérkocsiipar járművei 255

el a módosítások során.

36 A lószerszám lehetett „kumetes" (nyakhám) vagy magyar hám, a lovak lábának pata feletti részére „bandázs"-t tekertek (az összeverődés ellen védett), s lovak farkát rövidre vágták (főként a fiakkerosok az elegánsabb fogatokhoz). Vidéken is kialakultak a felszerelés hagyományos darabjai: „Szerszáma: régen vezetékes, sallangos magyarhám, még a kantár is sallangos, később kulcsos hámkápa, majd francia hajtószár. Ostora: hosszú, drótbélű nyélen suttyantós, sallangos ostor. A pokróc: csíkos, színes, gyapjú, többnyire kékszínű,,"

37 A forgalomban levő bérkocsikat, továbbá a lovakat és a lószerszámokat minden évben kétszer — áprilisban és októberben — szakértők előtt

38 megvizsgálták, és ha megfeleltek az előírásoknak, akkor „kifogástalanságot igazoló bélyeggel látták el a fogatot. A szabályrendeletekben ezekre is pontos előírásokat dolgoztak ki.

39 (De a visszaélésekről is számos példát hozott a szaksajtó, a szemle után nemcsak a többnyire kölcsönkért új lámpák, pokrócok stb. kerültek le a kocsikról, hanem a tulajdonosok, hazaérve a rendőrségről „... otthon aztán kiüttetik a bakláda ajtót, ráteszik a nyitott kocsiról a csukottra és viszont, ... egy számmal két kocsit járatnak J® A kocsik állapotáról, tisztaságáról nemcsak korszakonként, hanem egy-egy rövidebb időszakon belül is ellentmondásos véleményeket, leírásokat találunk. Az igazság feltehetőleg középütt keresendő: a jobbmódú bérkocsi tulajdonosok kocsijai gondozottabbak, jobban felszereltek voltak, mint a megélhetésért, a fennmaradásért 36 Az 1884-es szabályrendelet még négy sorban határozta meg a lovakkal szembeni kívánalmakat, 1903-ban már a következő előírásokat kellett betartani: „Nem szabad a bérkocsiba befogni olyan lovat, a) mely rosszul táplált, gyenge, elcsigázott, fáradt, szánalmat vagy undort gerjeszt; b) mely lázas, emberekre, vagy állatokra veszélyes, vagy olyan bántalomban szenved, mely a ló munkaképességét csökkenti, illetőleg az állatnak fájdalmat okoz; c) mely sántít, vagy testi hiba vagy egyéb körülmény miatt a szabad járásban akadályozva van; d) mely szerszámtörés következtében sebes (szügyön, hátán, nyakán stb.) vagy melynek testén feltűnő helyen nyílt, még be nem gyógyult seb látható; e) mely 5 évnél fiatalabb, 15 évnél idősebb, továbbá 156 cm-nél alacsonyabb; f) melynek szeme kifolyt, undorító, még akkor sem, ha másik szeme ép; g) mely piszkos, nincsen kellően tisztogatva, megfelelően ápolva, gondozva; h) közveszélyes ménlovat, továbbá olyan lovat, mely rugós, harapós, csökönyös vagy egyéb rossz tulajdonságokkal bír; i) általában véve olyan lovat, melyet illetékes hatósági állatorvos kellő indokolás mellett bérkocsiszolgálatra alkalmatlannak nyilvánít.," Fővárosi Közlöny, 1903. március 13-i sz. 314. p. 37 Kiss Lajos i. m. 88. p. 38 „A számos és számozatlan kocsikra szükséges kifogástalanságot igazoló bélyegek (plombok) ezután Misura Mihály kocsigyártónál, lakik Liszt Ferenc u. 4. sz., lesznek kaphatók." Bérkocsiipar, 1906. szeptember 5-i sz. 3. p. A Misura gyárról 1.: Jordán Károly—Kócziánné dr. Szentpéteri Erzsébet: A Misura gyár története. = A Közlekedési Múzeum Évkönyvei V. 1979—1980. (Szerk.: dr. Czére Béla) Közdok, Bp., 1981. 311—317. p. 39 „A székesfővárosi rendőrség tartozik folytonosan ügyelni arra, hogy minden forgalomban levő bérkocsi, ló és lószerszám az ezen szabályrendeletben előírt követelményeknek teljesen megfeleljen; ezenkívül tartozik időnként, azonban egy évben legalább kétszer és pedig április és október hó végén mindenesetre az összes forgalomban levő bérkocsikat, lovakat és lószerszámokat, ha szükségesnek látja, szakértők közbenjöttével és a budapesti bérkocsi-ipartársulat meghívása mellett vizsgálat alá venni és ha hiányt tapasztal, a bérkocsit forgalmon kívül helyezni és róla a kifogástalanságot igazoló bélyeget eltávolítani. Míg a hiány nem pótoltatik, a kocsi újabb járatása meg nem engedhető s az új bélyeggel el nem látható. A tavaszi vizsgálathoz nyitott, az őszi vizsgálathoz csukott kocsik állítandók elő." Fővárosi Közlöny, 1903. március 13-i sz. 312. p. 40 A bérkocsis-segéd, 1905. március 1-i sz. 2. p. 272