A Közlekedési Múzeum Évkönyve 6. 1981-1982 (1983)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 131 - Dr. Bíró József: A magyar Duna-tengerhajózás története a felszabadulásig 209

A társaság 1938—39. évi működésére a közben kitört második világháború nyomta rá bélyegét. A politikai ellentétek kiéleződése következtében előállott nemzetközi feszültség erősen hatott a forgalomra. Különösen csökkent a gazdasági kapcsolat a levantei kikötőkkel. A szabadhajózásban 1938 elején kissé megélénkült a hajótér iránti kereslet, ezt követően azonban a rakományok megritkultak és a fuvardíjak is lemorzsolódtak. A társaság IV. hajójának, a „Tisza" motorosnak forgalomba állítása azonban az elszállított áru mennyiségét emelte. Az 1938. év folyamán még egy versenytársa is támadt a magyar Duna-tengeri hajózásnak. A M. Kir. Külkereskedelmi Hivatal a magyarországi export-import engedélyeket ahhoz a feltételekhez kötötte, hogy a Dunán szállítandó árukat a DTRT hajókon fuvaroztatják. Mégis az a meglepetés érte a társaságot, hogy a „Mediterranian Danube Ports Line" cég „Marmara" hajója magyarországi rendeltetésű áruval rakodott és a díjtételeket 25%-kal aláígérte az akkor kialakultaknak. A 45 éves, kiöregedett hajó végül is az első ijedelmen kívül nem okozott nagyobb kárt a DTRT-nek. Orsova felett, a Jucz-csatornán fennakadt, és a kartelegyezményt kötött dunai hajózási társaságok nem vállalták a levontatását. Hosszú várakozás után egy olasz vontatóhajót fogadtak a kiszabadítására.

30 Az a nagy feszültség, amely a háború kitöréséhez vezetett, az 1939. év gazdasági életében is érezhető volt. A háború a semleges országokban is átalakította a gazdasági életet, és az államhatalom vette át az irányítását. A szabadhajózásban a hajótér iránti kereslet a háborús feszültség okozta bizonytalanság következtében visszafejlődött, 1939 szeptember elején pedig, amikor Európában megkezdődött a háború, a szabadhajózás teljesen megakadt. Később viszont, amikor egyrészt a szövetséges hadviselő államok a kereskedelmi hajózást a haditengerészet ellenőrzése alá rendelték, másrészt a hajótér iránti kereslet a háborús szükségletek következtében megélénkült, nagyarányú forgalom alakult ki. A háborús kockázat miatt a fuvardíjak is rendkívüli módon megemelkedtek. Az 1939 hajózási évad a Duna-tengeri forgalomban ugyan kedvezően indult és az első hajók teljes rakományt vittek. Később azonban a forgalom ellanyhult úgy, hogy a közel 1200 t befogadóképességű „Kassa" Duna-tengerjáró motoroshajó június havában 124 t rakománnyal indult lefelé első útjára. A forgalom csökkenése az egyre fokozódó háborús feszültségre vezethető vissza, melynek következtében a kereskedelem a már megkötött üzletek lebonyolításától is tartózkodott. A háború kitörése után, amikor még úgy látszott, hogy a háború egyelőre nem terjed ki Délkelet-Európára és a Közel-Keletre, a forgalom mindkét viszonylatban megélénkült, azonban a Duna alacsony vízállása megnehezítette a lebonyolítását. Károsan befolyásolta a társaság forgalmát, hogy a 27 éves „Duna" gőzöst — a kazán kicserélése és egyéb főjavítások miatt — csak júniusban állíthatták szolgálatba, 1939. augusztus 14-én pedig Orsova felett a Jucz-csatornában sziklának ütközött és e miatt 5 hétig ismét javítás alatt állott. A „Kassa" Duna-tengerjáró motoroshajó pedig — mint már említettük — szeptember 30-án Drenkovánál fordítás közben ugyancsak a szikláknak csapódott és ennek következtében oly súlyosan megsérült, hogy 4 hétig tartott a javítása. A két nagy hajót a társaság épp a legnagyobb konjunktúrában volt kénytelen nélkülözni. Ugyancsak elvonta a hajókat a forgalomból az angol dugáru-ellenőrzés megszigorítása, aminek következtében egy angol hadihajó a „Duna" gőzöst ellenőrzés céljából a görögországi Maléa-foknál 1939. október végén, a „Tisza" motoroshajót 30 jegyzőkönyv a DTRT igazgatóságának 1938. november 18-án tartott üléséről. K. M. okmánytára 1672. sz. 239