A Közlekedési Múzeum Évkönyve 6. 1981-1982 (1983)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 131 - Dr. Bíró József: A magyar Duna-tengerhajózás története a felszabadulásig 209

. V 18. ábra. A DTRT negydik hajója, a „Tisza" vízrebocsátása 1937. október 21-én hajó 6 teljes utat tett, elszállított 5817,5 t árut, megtett 29 501 tengeri mérföldet (1 tengeri mf=1852 m), összesen 8 789 538,6 tonnamérföld teljesítménnyel. A „Szeged" motoroshajó 5 útja alatt elszállított 4578,11 árut, befutott 22 088 tengeri mérföld utat, összesen 9 045 764,6 tonnamérföld teljesítménnyel. A „Duna" gőzös 7 utat tett, 10 642,6 t árut szállított el, ez alatt 27 830 tengeri mérföldet tett meg, összesen 14 624 493 tonnamérföld teljesítménnyel. A hajók személyzete 50 főből állt, a következő megoszlásban: 3 parancsnokból, 7 beosztott fedélzeti tisztből, 12 gépszolgálati tisztből, 3 tisztjelöltből, 5 altisztből, 14 matrózból, valamint 3 szakácsból és 3 pincérből. Amint már említettük, a társaság működését a megalakulása előtt képződött 12 986,75 P. hiánnyal kezdte, de az első, csonka üzletévét már 765,75 P. tiszta nyereséggel zárta.

28 A világgazdasági helyzet javulása következtében az 1936. év végére növekedni kezdő szállítási igény az 1937. évben tovább emelkedett. Hogy a szállíttatókert folytatott versenyben legalább a régieket ne veszítsék el, a Kereskedelem- és Közlekedésügyi Minisztérium 1937 áprilisában engedélyt adott a Ganz és Társánál a 4., majd 1938 márciusában az 5. Duna-tengerjáró motoroshajó megrendelésére. Az új hajók tervezésében részt vett Mladiáta János nyugalmazott folyamőr műszaki főkapitány, neves konstruktőr, majd őt jelölték ki a DTRT képviseletében az építés ellenőrzésére. Az öt Duna-tengeri hajó már lehetővé tette volna a 10 naponkénti, menetrend szerinti indítást. A „Tisza" névre keresztelt új Duna-tengerjárót 1937. október 21-én bocsátották vízre (18. ábra), s teljes felszerelése után november 26-án tartották a próbaútját, a kormányzó jelenlétében. A hajó 1 120 000 P. vételárának, valamint 20 000 P. értékű felszerelésének, s 40 000 pengőt kitevő különféle adóknak a kifizetését — az előzőekéhez hasonlóan — az állam vállalta magára. A mintegy 70 m hosszú, 10 m széles, 4,7 m oldalmagasságú, 3,1 m merülésű hajó sok új műszaki elemet foglalt magába, és első egységévé vált annak az 1200 t hordképességű Duna-tengerjáró hajótípusnak, amely már magán viselte a legfejlettebb 28 Jegyzőkönyv a M. Kir. Duna-Tengerhajózási Rt. igazgatóságának 1936. április 20-án tartott üléséről. K. M. okmánytára 1672. sz. 233