A Közlekedési Múzeum Évkönyve 6. 1981-1982 (1983)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 131 - Dr. Jasinszky István: Fejezetek az útjelzők történetéből 133

a jelzőoszlopokat felállították. A felállítás helyének a kitűzése viszont ugyancsak pontos számítások és geometriai mérések nélkül történt. Az Erős Ágost alatt kiadott rendeletek nyomán a Szász Választófejedelemség területén további javulás volt tapasztalható a közlekedésben, amely a postai forgalomra is jelentős hatással volt. 1703-ban már 47 — elsősorban Lipcséből kiinduló — postakocsijárat működött rendszeresen. A rendeletek az utak javításáról, fenntartásáról és egyéb közúti tartozékaik felállításáról intézkedtek. Az 1719-ben hozott rendelet meghatározta a közúti távolságok mérését is, s ezzel együtt a távolságok oszlopokkal való jelölését. Ezúttal már nemcsak a teljes mérföldet, hanem a „fél" és „negyed" mérföldeket is megfelelő jelzésekkel kellett ellátni (16. ábra). Az oszlopok rendszere A szász postamérföldkövek rendeltetésük szerint különböző formájúak voltak (17. ábra). A gazdagon díszített és terjedelmesen feliratozott város- vagy távolság17. ábra. A szászországi postamérföld-oszlopok típusai: A) nagy vagy városi oszlop, B) egész mérföldet, C) fél-mérföldet és D) negyed-mérföldet jelző oszlopok (Schramm könyvében, a lipcsei Állami Archívum gyűjteményében) 155