A Közlekedési Múzeum Évkönyve 6. 1981-1982 (1983)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 131 - Dr. Jasinszky István: Fejezetek az útjelzők történetéből 133

/. ábra. A leányfalui római kori mérföldkő a MAHART üdülő kertjében különleges, erre a célra készített mérőkocsikkal, Vitruvius hodométerével

5 mérték és jelölték ki. Magyarországon — éppen a Római Birodalom dunántúli terjeszkedése nyomán — mint a megépített utak tartozéka, a mérföldkövek nagy száma maradt fenn. Ezek legnagyobb részét a Nemzeti Múzeumban őrzik, néhány példányuk pedig még eredeti felállítási helyükön található. Esetenként töredékes darabjaik különböző földmunkák nyomán még manapság is felszínre kerülnek. Feltehetően eredeti helyén található egy mérföldkő az egykori Ulcisia Castra (Szentendre) — Vindobona (Bécs, Wien) közötti út mentén, a MAHART leányfalui üdülőjének kertjében (1. ábra). Egy mérföldkő található továbbá Ráckevén az egykori Savoyai kastély kertjében, de ezt valószínűleg a közei-környékről hozták be a kastély udvarába — díszítőelemnek. Különösen szép és ma már feldolgozott gyűjtemény alakult ki a Dunaújváros (Dunapentele) területén egykor fennállott római település, Intercisa vidékén talált mérföldkövekből, amelynek zöme a Magyar Nemzeti Mú5 Marcus Vitruvius Pollio, illetve a „Lexikon der Antiké" szerint L. Vitruvius Mamurra mérnök, építőmester, feltaláló és műszaki rajzoló Augustus császár korában, a „Tíz könyv az építészetről" (De architectura libri X) c. munka szerzője. A 10. könyvének II—

IV. fejezeteiben leírt gépek között van az útmérő: Vitruvius hodometere. Az itt leírt út-, illetve távolságmérő kocsi egyik kereke — fogaskerekek és csavarok áttételeivel — egy-egy mérföld után megnyit egy dobozt, ahonnan ekkor egy golyó az alatta levő szelencébe hullik. Az itt összegyűlt golyók jelzik a megtett mérföldek számát és ennek alapján jelölték ki a felállításra kerülő mérföldkő helyét. L. részletesebben Andai Pál: A technika fejlődése az őskortól az atomkor küszöbéig. Akadémiai Kiadó, Bp., 1965. 144. p. 134