A Közlekedési Múzeum Évkönyve 5. 1979-1980 (1981)

II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok 171 - Jordán Károly—Kócziánné dr. Szentpéteri Erzsébet: A Misura kocsigyár története 311

A hazai karosszériaipar külföldi alvázbehozatalra szoruló lehetőségeinek korlátozottsága vezethette Misurát egy olyan járműgyár felfejlesztésének elgondolására, amely nemcsak közúti, hanem egyéb, légi és vízi járműveket is gyártott volna. (Ezzel az elképzeléssel nem állt egyedül, hiszen már a „Kölber Testvérek Kocsigyár Rt." 1923-ban kiadott alapszabályainak a vállalat tárgyára vonatkozó paragrafusa is hasonló elgondolást körvonalazott.

34

) Misura előrelátó terveinek javára (vagy rovására ?) írható a Misura—Asbóth-féle kapcsolat létrejötte is, amellyel eddig csak a repüléstörténeti irodalom foglalkozott. Ezért szükségesnek tartjuk ennek rövid összegezését, s az ezzel kapcsolatos néhány, újonnan előkerült dokumentum ismertetését. Az 1928-as év minden tekintetben rendhagyónak nevezhető a Misura gyár életében, mivel nemcsak a kocsi és az autókarosszéria gyártás területén jelentkeztek és vállaltak új konstrukciókat, hanem ekkor került Asbóth Oszkár is a gyár kötelékébe, hogy helikopter kísérleteit a cégtulajdonos finanszírozásával és a gyár helyiségeinek, munkásainak igénybevételével megkezdje. Asbóth első kapcsolata Misurával még másféle jellegű volt: sérült iskolagépének a javítását végezték el a kocsigyárban

35 A helikopter kísérletekre vállalkozót nem találó Asbóthnak — amint erről szóló könyvében

36 írja — „végső kétségbeesésében" jutott eszébe ifj. Misura Mihály (21. ábra), akit úgy ismert meg, hogy „minden szépért és újért lelkesedő technikus", aki „nemcsak elméletben, gyakorlatban is rajongott az új, nagyratörő gondolatokért, amelyek előrevitték a technikát. Ő karolta fel egyebek között a szelep nélküli Szklenár repülőgép motort, a Brandenburg tervezte kétszemélyes légcsavaros sikló-sportcsónakot".

37 Együttműködésük alapját szerződés rögzítette, amely szerint Misura a gyártelepén vállalta Asbóth kísérleteinek anyagi fedezetét, de a kísérletezés minden felelősségét a feltalálóra hárította. Az első tárgyalások eredményeként átvette teljes berendezésével együtt Asbóth Daróczi úti műhelyét és felfogadta üzemébe Hosszú István nevű szerelőjét is. A Misura gyárban végeztette el Asbóth az első gép megépítésének következő fofázisait: egy Le Rhone forgó motor rendbehozását és 2 db négy méternél nagyobb átmérőjű légcsavar elkészítését. Misura a légcsavar építéshez átengedte a gyár egyik legjobb asztalosát, de a többi munkálathoz is biztosította a helyet és a segítséget. (Pl. a gépváz négy lábára a kocsinyergesek varrták meg a „futball-labdákat".) Az A.H.l. számmal jelölt helikopter a gyár udvarán emelkedett először a magasba. Hibáinak kijavítása után A.H.2. sz. alatt érte a kísérleti repülés során az a baleset, amelynek bekövetkeztével Misura bejelentette, hogy anyagi okok miatt nem támogatja tovább a helikopterépítést. Ezzel zárult a Misura—Asbóth kapcsolat első szakasza. A másodikhoz két — nemcsak üzleti szempontból — balszerencsés vállalkozás fűződött. A kettő közül az egyik a légcsavaros hajtású autó volt. 1932. szeptember 24-én „a kísérletek során kettős halálos baleset történt, amelynek oka a törvényszéki szakértő szerint az Asbóth által tervezett légcsavart és motort tartó szerkezet hibás kiala34 „3. §. A vállalat tárgya mindenféle kocsik és kocsialkatrészek, autók és autókarosszériák, repülőgépek és csónakok, valamint egyéb járművek és járműalkatrészek gyártása és eladása, továbbá az összes ezen szakmabeli gyártmányok és anyagok vétele és eladása." Kölber Testvérek Kocsigyár Rt.-Gebrüder Kölber Wagenfabrik Aktiengesellschaft Alapszabályai. Cg Okmánytár 5554. 35 L. Csanádi—Nagyváradi—Winkler: A magyar repülés története. Műszaki Könyvkiadó, Bp., 1974. 124. p. 7. fej. Asbóth Oszkár helikopter kísérletei (1928—1930). 36 Asbóth Oszkár: Az első helikopter. Népszava, Bp., 1956. 252. p. 37 Asbóth i. m. 165., 167. p. 332