A Közlekedési Múzeum Évkönyve 5. 1979-1980 (1981)

II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok 171 - Rév Pál: Adatok és tények az AEROEXPRESS Rt. történetéhez 359

A szárazföldi repülőgépek számára a légügyi hatóság a vállalatnak a mátyásföldi repülőtéren jelölt ki díjmentes használatra hangárt, egyben a repülőtér használatát. Az Aeroexpress kérelme alapján a Fővárosi Tanács az 1923. évre a Duna jobb parti, Gellért téri szakaszán 70 folyóméter partszakaszt adott bérleményként hydroplán kikötő céljaira — méterenként 1000 koronáért.

9 A tanács a területet azzal a feltétellel engedte át, hogy a légi kikötő területén lakóépület nem építhető, a bérleményben csak az üzemeltetéshez szükséges létesítmények állíthatók fel. A vállalat — amely központi irodáját a Ferencz József-rakpartról a Gellért szállóba helyezte át — a Dunán egy fából épült forgalmi és jegyeladási irodát rendezett be, előtte két méter széles deszkapallót helyezett el, amely az induló vízi repülőgépek kikötőjéül szolgált. A repülőgépek — amelyeknek első példánya (1. ábra) még 1922. december második felében Budapestre érkezett, s azt követték az új esztendő elején a többiek — a magyar légügyi hatóság által a következő lajstromjeleket kapták: Gyártási szám: Lajstromjel: 632 H—MACA 628 H—MACB 630 H—MACC 638 H—MACD 642 H—MACE 640 H—MACF A részvénytársaság által műszakilag is átvett Junkers fémrepülőgépek alkalmasak lettek volna a nagyobb távolságú, rendszeres légi forgalom haladéktalan megkezdésére. Ez mégsem történhetett meg, mert a szomszédos külföldi országokkal az erre vonatkozó államközi egyezmények hiányoztak. A hivatalosan bejegyzett két magyar légitársaság célszerűnek tartotta, hogy a légügyi egyezmények megkötéséig is hasznosítsa repülőgépeit és gyakorlatban tartsa személyzetét. Ezért már az 1923. év első negyedétől megszervezte az alkalmi, valamint a sétarepüléseket. Nem utolsó szempontja volt a társaságnak ezekkel a kisebb-nagyobb légi utakkal a közönség idegenkedésének leküzdése a repülőgépen való utazástól, megnyerve őket légi utasoknak. Az Aeroexpress alkalmi repülései közül két jelentős távolsági útról kell megemlékezni. Az elsőre még 1923 május elején került sor. Maier József pilóta, a társaság egyik igazgatója Mikes János megyéspüspököt szállította Rómába és vissza a Junkers F—13 típusú H—MACE jelzésű szárazföldi repülőgépen.

10 Ezzel a magyar légi közlekedés történetében először repült külföldre utassal egy hazai légitársaság szállító repülőgépe. A Transzeurópai Unió által tervezett London—Konstantinápoly nemzetközi légivonal előkészítése érdekében 1924 januárjában Újváry László pilóta vezetésével egy sikeres próbautat tett Budapest—Konstantinápoly—Angóra—Budapest szakaszon a részvénytársaság Junkers F—13 típusú kerekes futóműre szerelt repülőgépe (2. ábra). Ez volt a társaság személyzetének és gépének második jelentős teljesítmény repülése.

11 A hazai közönség előtt teljesen újszerű, nagy érdeklődést kiváltó kezdeményezés volt a társaság április hónapban kezdődött, vízi repülőgépekkel szervezett sétarepülése (3. ábra). „Az Est" című délutánonként megjelent napilap erről szóló tudósítása említi, hogy: „A Dunának pár napja új szenzációja van. Ezüst madarak repülnek 9 Budapest Fővárosi Levéltár, IV. 1407/b Tanácsi iratok, III. 4043/23. 10 Repülés c. szaklap, 1923. évi 1. sz. 11 Repülés, 1924. évi 2. sz., valamint 4—5. sz. 364