A Közlekedési Múzeum Évkönyve 5. 1979-1980 (1981)

II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok 171 - Dr. Medveczki Ágnes: Budapest első villamosvasúti vonalai 337

merevített bádogból állnak és felső' szegélyük idomított faléccel van körítve. A kocsi mindkét végén oldalán a mellvédeknél egyegy fékező és egyegy áramkapcsoló for­gantyú van elhelyezve, melyek a kocsi hajtóművének működésbe helyezésére szol­gálnak. 2. A kocsi mozgását egy másodrendű dynamógép eszközli, mely a kocsi kerete alatt a két tengely között van felerősítve és egy közlőművel a kocsi egyik tengelyét hajtja. Az áttétel sprinál sodronyzsinórokkal történik, a melyek megfelelő vájatokkal ellá­tott kötéldobban futnak. A két végperron alatt négycsoport csőalakú ellentállások vannak elhelyezve. Az egyik perron egyik ülése alatt egy szekrényben van elhelyezve a ki és bekapcsoló henger. A kocsigépezet működésbe hozatala az által történik, hogy a perronok mellvédjén alkalmazott bekapcsoló forgantyú egy végtelen lánczczal áll öszszeköttetésben, a melylyel a commutator kefetartójára és bekapcsoló hengerre egyidejűleg hathat. A bekapcsoló forgantyúval tehát a kocsivezető a kocsi bármely végén képes úgy a commutator keféit fel és leemelni, valamint képes az egyes ellentállási csoportokat a ki és bekapcsoló henger kezelésével ki vagy bekapcsolni. Míg a kocsivezető a bal­kezével a bekapcsoló forgantyút használja, addig a jobb keze mindig szabad a fékező működésbe helyezésére, mely a közúti vasutakon használt lánczfékező szerkezettel bír. 3. A kocsi szekrénye egy zárt középrészből áll, mely négy haránt sorban 12 ülő­helyet szolgál, és két külső, a perronok felé nyílt, de oldalt zárt részből, egyenként 3 ülőhelylyel. Mindhárom része a kocsinak tolóajtóval van egymással összeköttetésbe hozva. A menet irányban első perron a feljáró lépcsőnél könnyű lemezvasból készült ajtók­kal elzáratik, melyek kapcsokkal függeszthetők be és szíjakkal úgy lecsatoltatnak, hogy menetközben azokat kinyitni vagy kiemelni lehetséges nem lesz. A kocsiszekrénye sehol sem lépi túl a 2,00 mtr szélességet, kivéve a tetőzet vízleve­zetőjét, mely egész jelentéktelen mérettel ér túl. A kocsitetőzete egy felnyúló építményt nyer, a melyen oldalt szellőztető ablakok fognak alkalmaztatni." 13 A kocsik tervét a miniszter 18054/1889. II. 7. sz. alatt hagyta jóvá, azzal a megszo­rítással, hogy mivel a leírásban a kocsi motorjának szerkezete, mint a vállalat saját szabadalma nincs részletezve, a társaságot felelősség terheli a motorok helyes szerkesz­téséért és célszerű berendezéséért. A kocsik tervrajza, sajnos, hiányzik az aktából. Általában a fővárosi villamos­vasutak első járműveivel és általában e vasutakkal kapcsolatban a rendelkezésre álló források hiányosak, különösen a műszaki rajzokból semmisült meg sok. A meglevő források adatai sokszor ellentmondásosak, az e tárgyban megjelent publikációk, illetve kéziratok adatai pedig sok esetben nem bizonyíthatók. Éppen ezért e tanul­mány keretében az első villamoskocsik témájában ismertetjük a rendelkezésre álló adatokat, felhívjuk a figyelmet néhány vitás kérdésre, de nem válalkozunk ezek el­döntésére, remélve, hogy a további kutatások segítenek majd a helyes válaszok meg­keresésében. A Stácizó utcai és a Podmaniczky utcai vonalak forgalmának lebonyolítására ere­detileg 5-5 db motorkocsit (2. ábra) szereztek be, a villamos berendezéseket minden kocsihoz a Siemens és Halske cég szállította. A Ganz gyár a már korábban leszállított 13 OLT Keresk. Min. K 229 1889-9 t. 43 655/1888. II. Polgármesteri felterjesztés az 1889. II. 3-i tanácsülésből. 343

Next

/
Thumbnails
Contents