A Közlekedési Múzeum Évkönyve 4. 1976-1978 (1979)
II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok 123 - Rév Pál: Adatok a MASZOVLET történetéhez 521
Kiváló Munkása" cím és jelvény. Adományozására először 1951 októberében került sor, a MASZOVLET első légijáratai indításának ötéves évfordulójára rendezett ünnepség keretében. * A társaság további szervezeti működésére vonatkozólag még a következőket rögzíthetjük. A MASZOVLET 1946-tól 1950-ig tevékenykedett részvénytársasági alapon, a választott vezető testület irányításával, üzleti évenként kötelezően megtartott közgyűlésekkel, igazgatósági ülésekkel. Az üzleti mérlegeket, az igazgatóságnak a közgyűlés elé terjesztett jelentéseit, a vezetők személyében bekövetkezett változásokat meg kellett küldenie a Fővárosi Bíróság Cégbíróságának. Két fontos személyi változás történt 1949-ben a MASZOVLET vezetésében. Augusztusban Szintai József igazgatósági elnök, szeptemberben Krajnov Joszif vezérigazgató vált meg a vállalattól. Mindketten jegyzőkönyvi elismerésben részesültek, az alapítástól kezdve kifejtett munkásságukért. Az igazgatóság új elnöke Karády Gyula, az új vezérigazgató pedig Bocskarev Andrej Georgievics lett. Az 1950. május 5-én megtartott rendkívüli közgyűlés egyetlen napirendje az igazgatóság magyar tagjainak személyi összetételében bekövetkezett változás jóváhagyása volt. Az igazgatóságból kiváltak Karády Gyula, Koós Imre és Vörös Antal. Helyüket Földvári László, 55 Tarján Endre 56 és Kanyó Ferenc töltötte be. A társaságra vonatkozó utolsó, a Cégbíróságon található okmány az 1950. június 27-én tartott évi rendes közgyűlés jegyzőkönyve. Ezen a közgyűlésen a Szovjet— Magyar Gazdasági Együttműködés Állandó Bizottsága 1949. december 31-én hozott határozatára alapszabály-módosítást hajtottak végre. A vállalat addig érvényben levő 2700 db részvényből álló alaptőkéjét 72 millió forintban állapították meg, amely 12 db, egyenként 6 millió forint névértékű, névre szóló részvényből áll. A részvények 50-50%-a, azaz 6 db részvény 36 millió forint összegben a magyar és ugyanannyi értékű és számú részvény a szovjet fél tulajdonába került. A vállalat irányításának formája rövidesen megváltozott. A levéltárban további jelentéseket, üzleti mérlegeket, közgyűlési jegyzőkönyveket nem találtunk. Helyette a következő bejegyzéssel zárul a cégbírósági anyag: „A MASZOVLET állami vállalat átadatott a Pénzügyminisztériumnak 1950. szeptember 28-án." 57 Mivel a jogutódnál, a MALÉV-nál a MASZOVLET-iratokat kutató tevékenységünk eredményre nem vezetett, a KPM irattárában is kevés írásos anyag maradt meg a vállalatról, az egyéb közintézményeknél folytatott kutatásaink is egyelőre eredménytelennek bizonyultak, a MASZOVLET állami kezelésbe történt átvétele után e tanulmány megírásánál csak a hivatalos közlekedési szaksajtó közleményeire lehetett támaszkodni. Segítségünkre voltak a MASZOVLET régi alkalmazottai közül néhányan, akiknek a támogatását e helyről is megköszönjük. A magyar és a szovjet kormány 1954-ben a gazdasági együttműködésről folytatott tárgyalásokat Moszkvában. Befejezésül november 6-án „Egyezmény"-t írtak alá. Az Egyezmény többek között tartalmazza, hogy a szovjet fél a magyarországi vegyes vállalatainak részesedését átadja a Magyar Népköztársaságnak. A közlekedés- és postaügyi miniszter 147. sz. utasítása intézkedett az egyezmény, illetve az ügyben hozott minisztertanácsi határozat végrehajtásáról. Tekintve, hogy 55 Földvári Lászlót az igazgatóság elnökévé választotta. 5 6 Tarján Endre a KPM. Légiközlekedési Főosztályának újonnan kinevezett vezetője volt. 57 Fővárosi Bíróság Cégbírósága, Cg u9216.403 15 bet. 36 A Közlekedési Múzeum évkönyve IV. 561