A Közlekedési Múzeum Évkönyve 4. 1976-1978 (1979)

II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok 123 - Rév Pál: Adatok a MASZOVLET történetéhez 521

végzünk-e Bécsben vagy nem. Pár héten belül kormányunk kérni fogja a magyar kormány engedélyét, hogy a K. L. M. repülhesse ezt a vonalat. Kérjük, értesítsenek, hogy jelenleg milyenek a repülőterek viszonyai; vannak-e megfelelő hosszúságú és szilárdságú futópályák Douglas D. C. 4 típusú gépek fel- és leszállására. Érdekel bennünket Cím elképzelése az új vonal utasforgalmáról, valamint a személy- és árutarifáról. Érdekel, hogy ezek elszámolása hogyan fog történni."

19 Az ügy további fejleményéről nincsenek adataink. Tény, hogy nem Hollandia és nem a K. L. M. volt, amellyel először vettük fel a légügyi kapcsolatokat. Az első tőkés állam, amellyel rendszeres légiforgalmi kapcsolatot létesítettünk, Olaszország volt. A MASZOVLET a Transadriatica légitársasággal kötött pool-szerződést, és 1948-tól közösen tartották fenn a Budapest—Velence járatot. Az előző évben a MASZOVLET különrepülőgépei már többször megfordultak Olaszországban. Magyarország kedvező földrajzi helyzete egyéb külföldi államok légügyi érdeklődését is felkeltette. Még 1946 nyarán látogatást tett dr. Wood, az Amerikai Egyesült Államok budapesti politikai képviseletének titkára Sinigla Károly légiforgalmi főigazgatónál, a K. M. III. légi közlekedési főosztálya vezetőjénél. Tájékozódni kívánt, hogy a Panamerican Airways milyen módon kapcsolódhatna be a magyar légiforgalomba. Sinigla elmondta: a MASZOVLET által a magyar államtól bérelt repülőtereken a külföldi légiforgalom felvételének elvi akadálya nincs. Amint a repülőterek műszaki berendezéseinek helyreállítása befejeződik, gyakorlatilag is lehetséges a forgalom megkezdése. Tanácsolta, hogy a repülőtér használatának feltételeiről az amerikai fél állapodjék meg a MASZOVLET igazgatóságával. Arról, hogy a tárgyalások elkezdődtek-e és milyen eredménnyel zárultak, nem maradt fenn irat. A légijárat akkor nem valósult meg. A MASZOVLET nemzetközi kapcsolatai az 1947—1948. években fejlődtek erőteljesen. Kormányközi megállapodások születtek, több külföldi menetrendszerű és különjárat indult. Ezek a különjáratok (1948-ban 36 esetben, főleg tőkés államok felé) kereskedelmi szempontból előnyösebbnek bizonyultak a menetrendszerű járatoknál. Kormányunk négy európai népi demokratikus állammal kötött légügyi egyezményt, és légitársaságunk ezekkel az országokkal létesített üzemközösségen alapuló légijáratokat. A MASZOVLET-nek 1949-ben képviseleti szerződése volt az Aeroflot szovjet, CSA csehszlovák, LOT lengyel és TÁRS román társaságokkal. Egyben előkészületet tettek, hogy képviseletet szerezzenek több nyugat-európai légiforgalmi társaságtól. A minisztérium álláspontja az volt, hogy a vezérképviselet elvállalásáért 10% haszonrészesedést kell kikötni. Nehezítette a képviseletek megszerzését, hogy I. A. T. A-hoz tartozó légitársaság hivatalosan csak I. A. T. A-tagvállalattal köthetett ilyen megállapodást. Kivételesen azonban egyes vállalatok — rendkívül előnyös ajánlat esetén — e szabályon túltették magukat. A MASZOVLET-nek nem voltak a tőkés államok légiforgalmi társaságaival rendszeres kapcsolatai, devizaszerző tevékenységet nem folytatott. Ezért nem rendelkezett azzal az évi 20 000 dollárral sem, amellyel megszerezhette volna az 1. A. T. A. tagságát.

20 Ennek ellenére meghívták, és időnként megfigyelői minőségben részt vett az I. A. T. A. által rendezett különféle értekezleteken. A nemzetközi repülési szervezetek tanácskozásain való részvétel egyik eszköze volt a külföldi kapcsolatok kiépítésének. W Közlekedési Múzeum archívuma. MASZOVLET dokumentációk 46. d. 20

1. A. T. A. (International Air Traffic Association=Légiforgalmi Vállalatok Szövetsége). 536