A Közlekedési Múzeum Évkönyve 4. 1976-1978 (1979)

II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok 123 - Rév Pál: Adatok a MASZOVLET történetéhez 521

A Társaság működésének tárgyát képezi: polgári légiközlekedések létrehozása a Magyar Köztársaság egész területén, mindkét Kormány beleegyezésével részvétel a nemzetközi légiközlekedésekben. A légiforgalmi eszközök különleges felhasználása a mező- és erdőgazdaság kártevői, az erdőtüzek és árvizek elleni védekezésre, egészségügyi és más célokra." A társaság részvénytőkéjét 27 millió pengőben állapították meg, és 2700, egyenként 10 000 pengő névértékű részvényre osztották. Az összes részvények 50-50%ban kerültek felosztásra a magyar és a szovjet alapító tagok között. Hogy az új vállalat a legszükségesebb pénzalappal rendelkezzék, az összes részvény mennyiségéből 40, egyenként 10 000 pengő névértékű részvényt készpénz ellenében bocsátottak ki, melyet a magyar, illetve a szovjet fél fele-fele arányban jegyzett. A 40 részvényen kívül fennmaradó többi 2660 db részvény kifizetése természetben történt. A tőke e részének bevitele szovjet részről repülőgépek és motorok, földi kiszolgáló gépek, híradási eszközök, valamint más műszaki berendezéseknek a közös vagyonba adásával, magyar részről pedig repülőgépek, épületek, hangárok, berendezések, fel- és leszállásra alkalmas beton vagy egyéb módon kiképzett pályák használati jogának behozatala útján realizálódott. A természetbeni betétek fedezésére a társaságnak átadott vagyontárgyak értékelését a MASZOVLET igazgatósága végezte, a részvényesek közgyűlésének utólagos jóváhagyásával. A MASZOVLET alakuló közgyűlésére már az Egyezmény aláírását követő napon — 1946. március 30-án — sor került. (A társaság vezetősége fennállásának rövid ideje alatt gyakran változott, személycserék történtek. Mégis érdeklődésre tarthat számot, ha a MASZOVLET első vezetőségét alább név szerint felsoroljuk.) Az alapító közgyűlésen az alapítók, biztosított jogukkal élve, 3 évi időtartamra kinevezték az igazgatóságot, majd a felügyelőbizottságot. Az igazgatóság tagjai lettek: Kokonyin Mihail Ivanovics, Parahonszkij Borisz Mihajlovics, Puskin Borisz Konsztantinovics, Sinigla Károlyt dr. Jeszenszky Ferenc és Táncos Pál. A felügyelőbizottság tagjai: Ivanov Alekszandr Ivanovics, Zeitlin Selmán Iszakovics, Szabó Béla és Koós Imre voltak. A közgyűlés után azonnal megtartották a MASZOVLET első igazgatósági ülését, ahol megválasztották, illetve kinevezték a fontosabb tisztségviselőket. A társaság igazgatósága elnökévé Sinigla Károlyt, helyettes elnökévé Kokonyin Mihail Ivanovicsot választották. Kinevezték a társaság vezérigazgatójává Krajnov Joszif Vasziljevicset, helyettesévé pedig Szintai József szolgálaton kívüli vezérőrnagyot. Ezen az igazgatósági ülésen bízták meg a vezetőséget, hogy dolgozzon ki és terjesszen az igazgatóság elé jóváhagyásra tervezetet a MASZOVLET szervezeti felépítéséről és személyzetéről, valamint tervet a társaság 1946. évi működésére.

7 A Magyar Köztársaság kormánya 4.740/1946 M. E. sz. rendeletével

8 1946. április 26-án — a benyújtott alapszabályok alapján — jóváhagyta a MASZOVLET megalakulását, egyben kötelezte a Cégbíróságot a társaság bejegyzésére. A Közlekedésügyi Minisztérium kijelölte a megalakult MASZOVLET székhelyét Budapesten, a Dorottya u. 7. számú, a Pénzügyminisztérium tulajdonát képező épületben, a MALERT által addig használt, illetve romos helyiségekben. A vezérigazgatóság 1951. június végén a belvárosba, új székházba költözött, mert a Pénzügy6 Sinigla, mint a légiforgalmi főigazgató egyidejűleg a Közlekedésügyi Minisztérium III. Légiközlekedési Főosztályának volt a vezetője. 7 Jegyzőkönyv a MASZOVLET igazgatósági üléséről, 1946. március 30. 8 Megjelent a Magyar Közlöny 1946. évi 100. számában, 4—6. p. 523