A Közlekedési Múzeum Évkönyve 4. 1976-1978 (1979)

II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok 123 - Rév Pál: Adatok a MASZOVLET történetéhez 521

légiforgalmat. Kereskedelmi tevékenységét azonban 1926-ban beszüntette, repülőgépeit külföldön értékesítette. A Magyar Légiforgalmi Rt., mint az egyetlen magyar légitársaság, fokozatosan kifejlesztette és egészen a második világháborúig fenntartotta a bel- és külföldi légiforgalmat. A háborús események miatt azután a társaság valamennyi repülőgépe, hazánk minden közforgalmú repülőtere megsemmisült. A MASZOVLET MEGALAPÍTÁSA A második világháború befejezése után a Magyar Légiforgalmi Rt. külföldre nem távozott munkatársai újra megkezdték vállalati tevékenységüket. Mivel Magyarország egyetlen utasszállító repülőgéppel, egyetlen használható közforgalmú repülőtérrel sem rendelkezett, a MALERT tevékenysége a polgári repülési objektumokban bekövetkezett háborús károk számbavételére, a romok eltakarítására korlátozódott.

3 Hazánk háború utáni gazdasági helyzete a legégetőbb alapvető beruházások mellett (hídépítés, a gyárak termelőeszköz- és nyersanyagszükségleteinek biztosítása stb.) szinte kilátástalanná tette a légi közlekedés saját erőforrásból történő megszervezését, beindítását. A magyar—szovjet gazdasági együttműködésről kezdődött kormányközi tárgyalások 1945. augusztus 27-én Moszkvában egy „Egyezmény" aláírásával fejeződtek be. E megállapodás értelmében a két kormány közösen létesítendő vegyes vállalatok alapításának lehetőségében is megegyezett. A keretmegállapodás gyakorlati megvalósításaként az érdekelt minisztériumok vezetői kormányaik megbízásából folytattak tárgyalásokat és kötöttek egyezményeket vegyes vállalatok alapítására.

4 A második világháború után létrejött légi közlekedési társaságunk is e vegyes vállalatok keretében alakult meg. A Budapesten folytatott magyar—szovjet légügyi tárgyalások eredményeként 1946. március 29-én a szovjet kormány részéről Berezin Pavel Fedorovics repülő vezérőrnagy és a magyar kormány részéről Gerö Ernő közlekedésügyi miniszter aláírták a Magyar—Szovjet Légiforgalmi Részvénytársaság (MASZOVLET) megalapítására vonatkozó „ Egyezmény"-t. Az aláírással egyidejűleg szerkesztették meg a MASZOVLET „Alapítási Okirat"-át,

5 amelynek bevezetője így hangzik: „A Magyar Köztársaság Kormánya és a Szocialista Szovjet Köztársaságok Szövetségének Kormánya között 1946. évi március hó 29. napján aláírt Egyezmény alapján »MASZOVLET« Magyar—Szovjet Polgári Légiforgalmi Részvénytársaság alakul. A Társaság alapítói: Magyar részről: A Magyar Államkincstár. Szovjet részről: A Polgári Légiflotta Moszkvai Igazgatósága. A Polgári Légiflotta Fehéroroszországi Igazgatósága. A Polgári Légiflotta Ukrajnai Igazgatósága. A Polgári Légiflotta Északi Igazgatósága. A Társaság székhelye: Budapest. 3 L. Déri Ferenc MALERT könyvelő visszaemlékezését a Közlekedési Múzeum kézirattárában. 4 így jött létre, többek között, a Magyar—Szovjet Hajózási Rt. (MESZHART), a MagyarSzovjet Nyersolaj Rt., a Magyar—Szovjet Külforgalmi Rt. stb. 5 Alapítási okirat. A Közlekedési Múzeum okmánytára. MASZOVLET gyűjtemény. 522