A Közlekedési Múzeum Évkönyve 4. 1976-1978 (1979)

II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok 123 - Bálint Sándor: A Phőnix és MÁG gépkocsik gyártásának története 385

bilisan dolgozó gyárak között bizonyos munkamegosztást terveztek bevezetni és az egészségtelen versenyt megszüntetni. A Magyar Általános Gépgyár nemcsak szemlélője, hanem szenvedője is volt a gazdasági élet megerősítése körül bonyolódó vitáknak: a gyár is megérett az átszervezésre. Az 1925 májusában tartott igazgatósági ülésen a megoldás útját keresték. A Hitelbanknak — mint az ország akkor legnagyobb pénzintézetének — érdeke fűződött a gyár új alapokra helyezéséhez: ügyvezető igazgatóját, báró dr. Ullmann Györgyöt beválaszttatta az igazgatóságba, ennek folytán már közvetlenül is módja volt az átszervezéssel kapcsolatos tárgyalások kezdeményezésére, illetve vitelére. Ullmann belépésével egy időben távozott az igazgatóság kötelékéből többek között Ferdinánd Porsche, Ludwig Neurath stb. A május 28-ra összehívott rendes közgyűlésen ismertették az igazgatóságban beállott személyi változást, s bejelentették, hogy az 1924. év 543,8 millió korona nyereséget hozott. A Hitelbanknak módjában állt volna egy nagyobb hitellel — esetleg egy újabb alaptőke-felemeléssel — a gyárat úgy átszervezni, hogy gyártási önállósága megmaradjon, de nem vállalta az ezzel járó kockázatot. Helyette egy gyártási együttműködést hozott létre a Magyar Királyi Vas-, Acél- és Gépgyárak (MAVAG) és a MÁG között. A MÁG-nak eddig is voltak kapcsolatai a MÁVAG-gal, a gyártmányaihoz szükséges vas- és acélöntvényeket részben tőlük rendelte, a kovácsmunkák tekintetében is igénybe vette kapacitásukat. A MÁVAG is foglalkozott közúti járművek gyártásával: teherautókat és traktorokat készített, emellett a mezőgazdaság részére gőz- és gázüzemű lokomobilokat szállított, de kapacitás hiányában mindegyiket csak kis számban. A kis MÁG és a nagy MÁVAG között 1925. augusztus 14-én létrejött a szerződés.

69 Az együttműködés alapelvének tekintették, hogy a motorok és a motoros járművek alkatrészei azon a gyártelepen készüljenek, amelynek felszereltsége arra jobban megfelel. Célként tűzték maguk elé a gyártmányok minőségének emelését, a lehető legolcsóbb áron. Megegyeztek abban, hogy a MÁVAG által készített autóbuszok, teherautók, traktorok s a majd gyártandó vasúti hajtányok, motoros kocsik stb. erőforrásait, tengelykapcsolóit, sebességváltóit a MÁG fogja gyártani, ha azok teljes egységet képviselnek; ellenkező esetben csak az alkatrészeit munkálják meg. Az ahhoz szükséges öntvényeket, kovácsolt darabokat, tehát a nyersanyagot a MÁVAG szállítja az esetben, ha azokat a MÁG drágábban tudná előállítani. A MÁVAG a gyártási programját mindig az előző év június l-ig ismerteti a MÁGgal, amelynek kidolgozásába lehetőleg bevonja partnerét is, azonban eltérő vélemény esetén a MÁVAG szempontjai a mérvadók. Az előírt típusok szerkezetének minőségéért a MÁVAG vállalja a felelősséget. Nyomban rögzítették, hogy a MÁVAG az 1925/26. évben 50 db 4 tonnás, lánchajtású, BMW-motorral ellátott Fiat teherautót és 150 db saját szerkesztésű traktort fog gyártani, amelyekhez a MÁG megszerzi az osztrák Fiat Művektől, valamint a Bayerische Motorén Werke német cégtől a vonatkozó típus gyártási jogát „hasonló feltételekkel és kedvezményekkel, mint amelyet ezideig a MÁG, illetőleg jogelődje, a Magyar Fiat élvezett. Ez a gyártási engedély természetesen annak tudomásulvételével szerzendő meg, hogy a teherautó egyes alkatrészei MÁG műhelyében készülnének." A MÁG vállalta, hogy az általa gyártandó alkatrészeket, amelyekhez a nyersanyagot akár a MÁVAG szállítja, akár saját előállítású, kifogástalan minőségben készíti el, azokat a tartozékokat pedig, amelyeket más forrásból szerez be (mágnes, 69 OLZ 402-44. cs. 625/1. 456