A Közlekedési Múzeum Évkönyve 4. 1976-1978 (1979)

II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok 123 - Bálint Sándor: A Phőnix és MÁG gépkocsik gyártásának története 385

porlasztó, gyújtógyertya stb.), a lehető' legjutányosabb áron hajtja fel. Ez utóbbi tevékenységéért a MÁVAG 5% kezelési költséget fizet. Tekintve, hogy a MÁVAG kötelezte magát, hogy a jövőben típusait legalább négyszázas sorozatban fogja gyártani, ezért a MAG kötelezte magát, hogy gondoskodik a gyártáshoz szükséges különleges szerszámokról, amelyeknek költségeit részarányosán felszámolhatja akkor is, ha a sorozat nem éri el a 400 darabot. A munkabérekre vonatkozóan abban állapodtak meg, hogy a MÁVAG részére gyártott alkatrészek nettó produktív munkabérét az eredeti munkalapok (akkordlapok) alapján vezeti és számítja fel, de úgy, hogy a megrendelő azt bármikor ellenőrizhesse. Az akkordárak kiszámításánál szempont, hogy az ne haladja meg a MÁG termelő munkásai átlagos óránkénti keresetének színvonalát. Egy esetleges központi intézkedésre bekövetkező béremeléskor az új színvonal az irányadó. A MÁG üzemi és általános költséget számol fel, de nem többet, mint az előző üzletév könyvelésszerűleg meghatározott rezsije; az első megrendelésnél 250%-os rezsikulcsot állapítottak meg. Kimondták, hogy a MÁG-ot a produktív munkabér és rezsi után 10% haszon illeti meg. A MÁVAG fenntartotta magának a jogot, hogy a MÁG költségvetését versenycégektől kért ajánlattal összehasonlítsa, és a kedvezőbb ajánlatot benyújtónak adja a megrendelést. Arról is döntöttek, hogy a közösen előállítandó járművek a MÁVAG neve alatt fognak piacra kerülni, de a MÁG is elhelyezheti saját jelét az általa készített nagyobb darabokon. A MÁG által szállított termékek vizsgálatát és átvételét a mátyásföldi telepen hajtják végre. A költségeket negyedéves bontásban tervezték elszámolni. A Magyar Általános Gépgyárban a MÁVAG-tól függetlenül gyártott személyautóalvázakra és egyéb gyártmányokra vonatkozóan körülbelül ugyanezt határozták, mint a MÁVAG típusaira, vagyis: a MÁVAG tartozik jó minőségű anyagot szállítani, a versenycégek által ajánlott áron és határidőre. Minthogy a MÁG is 400-as sorozatra rendezkedik be, a MÁVAG köteles a sorozatgyártáshoz szükséges szerszámokat elkészíteni stb. stb. A szerződés 6. pontja szerint: „Jelen megállapodások nem érintik a MÁG azon jogát, hogy városi és túracélokra szolgáló személyautókat, motoros aggregátumokat vagy bármely más motoros jármű céljaira szolgáló cikkeket az általa jónak látott mennyiségben és typus szerint előállítson. Nem áll azonban a MÁG-nak jogában azokat a motorokat és alkatrészeket, amelyeket az ÁV [Állami Vasgyár = MÁVAG] rendelései szerint teherautókhoz, traktorokhoz, motorosdresinákhoz, motoros vasúti kocsikhoz, autóbuszokhoz stb. ... bérmunkára gyárt, akár saját gyárában, akár idegen cég részére hasonló célokra előállítani, illetve elárusítani. Kivételt csakis a MÁG-nál complett gyártott személyautók, aggregátumok és ezeknek motorjai képeznek, amelyekre esetleg az ÁV előírt typus használható, ily esetekben azonban a MÁG úgy az esetleges licenciaköltségekben, mint a tömeggyártási speciális készülékek és szerszámberendezések költségeiben arányosan részt vesz. Abban az esetben, ha a MÁG-traktorok, teherautók, autóbuszok vagy bármely más, az ÁV gyártási körébe vágó motorral kombinált olyan járművek gyártását akarná bevezetni, amelyek az ÁV typusaitól eltérnek, tartozik ezt az ÁV-nak bejelenteni és közös gyártásra felajánlani. Ha azonban az ÁV bármely okból el nem fogadná, úgy ezekre vonatkozólag is felszabadul a MÁG gyártási joga, ama megszorítással azonban, hogy ezen új gyártmányoknak nem szabad az ÁV rendeléseinek határidőszerű pontos lebonyolítását akadályozni. 457