A Közlekedési Múzeum Évkönyve 4. 1976-1978 (1979)

Dr. Czére Béla: A Közlekedési Múzeum 1976—1978. évi munkája 5

Szakkönyvtár sorozata),* — új szárazföldi közlekedéstechnikai megoldások. Igen jelent ó's és nagy volumenű kutatást fejeztünk be 1978-ban: a magyar polgári aviatika fejlődéstörténetének feltárását. A téma kidolgozására a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium 1972-ben adott megbízást. A mintegy két évszázadra visszatekintő tanulmányokat, forrásfeltárásokat nagyszámú külső munkatárs bevonásával készítettük el.

31 A kb. 30 ív terjedelmű zárójelentés és a már említett 8500 annotált levéltári karton igen értékes bázisa a további kutatásoknak, és lehetővé teszi egy igényes magyar repüléstörténeti monográfia megírását. A közlekedési múzeumok viszonylag fiatalabb tagjai a múzeumok nagy családjának, s így a közlekedési muzeológia tapasztalatainak, elméleti és gyakorlati eredményeinek feldolgozása is napjainkban kezd kialakulni. Ezért növekvő jelentősége van azoknak a múzeum- és gyűjteménytörténeti, valamint módszertani munkáknak, amelyekkel Múzeumunk munkatársai ugyancsak foglalkoznak. A Közlekedési Múzeum, illetőleg gyűjteményeinek történetét, a fejlesztés irányelveit és tapasztalatait első három évkönyvünkben 17, jelen IV. évkönyvünkben további 4, összesen 21 tanulmány dolgozta fel. Módszertani kérdésekkel (terminológia, modellezés elmélete, restaurálás, könyvtári funkciók, közművelés, közönségszervezés, közvéleménykutatás stb.) évkönyveinkben összesen 10 munka foglalkozik. Nemzetközi konferenciákon és belföldi szakszemináriumon munkatársaink ugyancsak több előadást tartottak a közlekedési muzeológia tárgyköréből. Az 1976—1978-as években teljesen, vagy fontosabb részleteiben befejezett kutatási témáink eredményeit magyar és külföldi folyóiratokban, illetve e IV. évkönyvünkben, valamint más önálló kiadványokban publikáltuk.

32 1976-ban Múzeumunk gondozásában jelent meg a Közlekedési Múzeumok Nemzetközi Szervezete (IATM) angol, francia, német nyelvű katalógusa, Európa vasúti múzeumairól.

3i 1977-ben jelent meg III. évkönyvünk

34 és „A Közlekedési Múzeum Füzetei" sorozat egy kiadványa.

35 A Budapesti Műszaki Egyetem Vasútépítési Tanszékével való együttműködésünk tette lehetővé, hogy a Tanszék kidolgoztassa a vasúti felépítmény magyarországi történetét.^ Múzeumunk munkatársainak szakirodalmi tevékenységéről számszerűen az 5. táblázat tájékoztat. Ezekből és a korábbi adatokból megállapítható, hogy publikációs tevékenységünk évenkénti mennyisége ugyan alatta maradt az 1974—75. évinek, de kb. megfelel a Múzeum újramegnyitása óta eltelt több mint egy évtized átlagának. Ezzel szemben az is megfigyelhető — noha számszerűen nem rögzíthető —, hogy Múzeumunk munkatársai egyre inkább vállalkoznak nagyobb lélegzetű, igényesebb munkák megírására. 31 A tanulmányt PázmándiN. József, Dr. Rácz Elemér, Rév Pál, Dr. Vilmos Endre, Winkler László és a MALÉV Üzemtörténeti Köre tagjai dolgozták ki. A levéltári kutatást Rév Pál, a tanulmány kidolgozását Dr. Czére Béla irányította. 32 A Múzeum munkatársainak az 1976—1978. években megjelent műveit az évkönyvünk III. részében közölt bibliográfia sorolja fel. 33 Dr. Czére Béla (szerk.): Guide Book of Railway Museums Europe 1974. IATM — Közdok, Bp. 1976. 464 p. 34Dr. Czére Béla (szerk.): A Közlekedési Múzeum Évkönyve III. 1974—1975. Közdok, Bp. 1977. 497 p. 35 Dr. Mészáros Vince: Martin Lajos, a repülés magyar üttörője, Bp. 1976. 64 p. 36 Búza Kiss Lajos: A rendes nyomtávú közforgalom nagyvasúti felépítmény magyarországi története 1945-ig. Budapesti Műszaki Egyetem Vasútépítési Tanszék, Bp. 1977. 379 p. 40