A Közlekedési Múzeum Évkönyve 4. 1976-1978 (1979)

II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok 123 - Dr. Medveczki Ágnes: A budapesti villamosvasút megszületésének előzményei 365

A tervezet előszavában Balázs Mór hangsúlyozta a gőzvontatás előnyeit a lóvontatással szemben: nagyobb teherbírás, egyenletes sebesség, biztonságos fékezés, kevesebb baleset. Megállapította, hogy az új közúti gőzmozdonyok minden igényt kielégítenek, zajtalanok, koksz fűtésnek, s így füstöt nem fejlesztenek. A városi tömegközlekedés gépi vontatásúvá alakításával kapcsolatos próbálkozások terén valóban világszerte számottevő szerep jutott a gőzvontatásnak. De a városi forgalom körülményei között a valóban korszerű az ekkor még gyermekcipőben járó elektromos vontatás volt, s a jövő valóban a villamos vasúté lett. Balázs Mór ettől sem idegenkedett, sőt. A hálózat egyetlen, a Duna parton tervezett villamos vonalának építéséhez a Siemens és Halske céggel szövetkezett, a részletes kiviteli terveket is elkészítették. A Balázs-féle hálózati tervben szerepelt az a két vonal (Stáczió utcai és Podmaniczky utcai) is, amelyeken a főváros már korábban szeretett volna közúti vasutat létesíttetni, de nem tudott a feltételekben megállapodni a lóvasúti társasággal. Balázs koncepciója szerint a tervezett Városliget—Podmaniczky u.; a Nagykörút— Borárus tér-i gőzvasúti és a rakparti villamos vonal (11. ábra) egy körhálózatot alkotott volna. Az utóbbit teljesen független, oszlopos vasúti hídon lefektetendő pályatesttel tervezte, a Lánchíd előtti téren vasszerkezetű alagútban haladt volna a villamos. (Csak zárójelben jegyezzük meg, hogy ez volt a pesti dunaparti viadukt vasút első terve.) Először a Podmaniczky utcai vonalat kívánták megépíteni, — ezt Balázs próbavonalnak szánta a „gőzerővontatás különös előnyeinek bebizonyítására". A körhálózaton kívül vállalta a köztemetői vonal, a Stáczió utcai, a déli vaspályához vezető, a városmajori, a zugligeti, lipótmezei és végül a Duna-parton Újpestig vezető vonalak kiépítését is. Hálózatát a következő vicinális vonalakkal tervezte kiegészíteni: Albertfalván át Promontorra és Tétényre; a külső Kerepesi úton Rákosfalvára, onnan Pestszentmihályra, illetve Cinkotán át Kerepesre vezető vonalak. A főváros közúti vasúthálózatának kiépítésére vonatkozó terv készítésének szükségességét különösen a Fővárosi Közmunkák Tanácsa hangsúlyozta már 1885 óta. VILLAMOS VASPÁLYA BUDAPESTEN, 11. ábra. Balázs Mór terve a Duna-parti villamosvasútra 378