A Közlekedési Múzeum Évkönyve 4. 1976-1978 (1979)

II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok 123 - Dr. Medveczki Ágnes: A budapesti villamosvasút megszületésének előzményei 365

12. ábra. A fővárosi hálózati terv mellékletei között is szerepelt a rakparti villamosvasút terve Olyan terv készítését szorgalmazták, amely a már meglevő vonalak, a város jövőbeni fejlődésének figyelembevételével állapítja meg az építendő vasútvonalak irányát. Egy jól átgondolt terv valóban elősegíthette a fővárosi közúti vasúthálózat ésszerű kiépítését, szemben az addigi gyakorlattal. Ez ideig ugyanis a lóvasúttársaság által ötletszerűen, üzleti érdekeiknek megfelelő egyes útvonalakra beadott tervek alapján fogadták el, vagy utasították el a vasúti vonalakat. A lóvasúttársaság igyekezett kihasználni azt a korábban szerzett előnyét, hogy előjoggal rendelkezett a főváros területén építendő lóvasutakra. A hatóságok kívánságait egyes, kevésbé jövedelmezőnek ígérkező, de az utazóközönség érdekeit szolgáló vonalak létesítésére megtagadták, vagy teljesíthetetlen feltételekhez kötötték. A hatóságok keresték a lehetőséget e tarthatatlan helyzet megoldására, s mivel a gépi vontatású vasutakra a BKVT előjoga nem terjedt ki, mindinkább magukévá tették a gőzvontatású vasút eszméjét. Budapest városi vasúti hálózati tervét 1886-ban készítette el a Főváros mérnöki hivatala^. E terv a már meglevő lóvasúti vonalakkal együtt csak a főváros területén mintegy 115 km hosszú vonalhálózat kiépítését javasolta, ehhez járultak még a főváros határán kívül építendő vicinális vonalak. A már említett okok miatt az új vonalakat gőzvontatásra kívánták berendeztetni. A terv feltüntette a lóvasúti vonalakat is. A tervezett Stáczió utcai vonal a tervben még mint lóvasút szerepel, mert a terv összeállításakor még valószínűnek látszott, hogy azt a BKVT fogja megépíteni. A hálózati terv részét képezte — mint építendő gőzüzemű vasút — a Balázs Mór által villamosvasútként tervezett Duna-parti vasút is (12. ábra). A tervben leszögezték, ha az időközben megindult tárgyalások e vonalat érintően a villamos vontatás engedélyezéséhez vezetnének, akkor ezt a vonalat a hálózattól függetlenül kell majd tárgyalni. Az építendő vonalak sorában, amelyek közül többnek vonalvezetése megegyezik a Balázs-féle tervezettel, külön jelzik a Podmaniczky utcai és a köztemetői vasutat, amelyek építésére vonatkozóan már ugyancsak megkezdődtek a tárgyalások Balázs Mórral és érdektársaival. Végezetül tartalmazta a tervezet a már engedélyezett és az ezeken kívül kívánatos vicinális vasutakat is (13. ábra). 12 A tervet a mérnöki hivatal 1886. október 7-i dátummal adta ki, Lechner Lajos, a főváros középítési igazgatója 1886. október 15-i dátummal véleményezte és járult hozzá. Az FKT-hoz azonban nem terjesztették fel. Az FKT 1887. szeptember 1-i Tanácsülésén, a köztemetői vasút tárgyalása során említik, hogy a tervet a főváros még mindig nem fogadta el, hanem helyette egyes vonalak önállóként való engedélyezését határozták el. 379