A Közlekedési Múzeum Évkönyve 4. 1976-1978 (1979)

II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok 123 - Dr. Medveczki Ágnes: A budapesti villamosvasút megszületésének előzményei 365

2. ábra. Werner Siemens első villamos mozdonya a müncheni Deutsches Múzeumban Az áramot a sínpár között középen a talpfákra rögzített lapos sín vezette. Az áramvezető' sín először vasból volt, ezt később rézre cserélték ki. Az áram visszavezetését a gördülősínek látták el. A mozdony hosszában helyezték el a motort, fogaskerék-áttételt alkalmazva. Siemens villamosvasútja nemcsak szerkezetében, de külalakjában is jócskán különbözött a későbbi villamos szerelvényektől. A kocsivezető magán a kisméretű mozdony tetején foglalt helyet, a kocsik pedig tulajdonképpen kerekekkel ellátott padok voltak, amelyeken egymás mellett 3—3 utas számára volt hely, mivel a kocsik mindkét oldalán voltak ülések, egy kocsin 6; az egész szerelvényen egyszerre 18 utas utazhatott. A kiállítási villamos 1879. szeptember 30-ig közlekedett, működésének négy hónapja alatt összesen 864 ezer utast szállított.

6 A villamosvasút történetének következő állomása az 1880. július 27-én megnyitott bécsi ipari kiállítás, ahol ugyancsak bemutattak egy villamosvasutat. 300 m hosszú pályán 7 km/h sebességgel közlekedett egy villamos mozdony két kocsival. A vasutat a Wiener Telegraphenbauanstatt B. Egger cég építette, feltehetően a Siemens cég tervei alapján. Magáról a vasútról ábrázolás nem maradt fenn, csak a kiállítási térképen az útvonal rajza (3. ábra), így csak valószínűsíthető, hogy ez a vasút is hasonló volt a berlini kiállítási villamoshoz. Ugyanebben az időszakban kezdte meg kísérleteit az USA-ban Edison is, aki a Menlo-Parkban létesített 1,5 km hosszú próbavasutat. 6 Van adat arra is, hogy a kiállítási villamost Siemens később a düsseldorfi, frankfurti, bresslaui és görlitzi kiállításokon is bemutatta. 24 A Közlekedési Múzeum évkönyve IV. 369