A Közlekedési Múzeum Évkönyve 4. 1976-1978 (1979)

II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok 123 - Petrik Ottó: A volt „Budai Hegypálya” története 311

hogy a lap alján ceruzával a következő megjegyzés áll: Ad 226/868. Szépítő b. szám — ez pedig nem egyezik a II. lapon található iktatószámmal. IX. Lap. Felirata: Querschnitt in der Axe der Bahn. Hosszmetszet a pálya alsó végéről, az épület alapgödréről és a csatlakozó út keresztmetszete. Utóbbi mindössze nyolc lépcsőfokkal fekszik a csarnok beszállási szintje alatt. X. Lap. Felirata: A budai gőzsikló tervezete. A gép- és üzleti épület a sikló alsó végén. Hosszmetszet. Az I. lapon ábiázolt épület pályatengelyre merőleges metszete. Külzetén ismét egy új adat: 658 tervszám/868. A sikló azonban nem ezen tervek szerint épült meg — amint ez a későbbiekből látható. Az engedélyezés és a Budai Hegy pálya Rt. A sikló létesítésére és későbbi üzemére vonatkozó okmányok egy része 1901-ben nyomtatásban is megjelent [41]. Innen tudjuk, hogy Széchenyi Ödön már előzetesen — valószínűleg még 1867-ben — tárgyalt Buda városával, a belügy- és a közlekedési minisztériummal, valamint a budai Cs. Kir. "Hadi Főparancsnokság"-gal és megszerezte ezek támogatását. Buda város közgyűlése el is fogadott egy előzetes megállapodást, amelynek lényegi tartalma: „... a sikló az engedély végleges megadásától számítandó egy év alatt a közforgalomnak átadandó, ... a vállalat 40 év tartamára szóló ezen időnek letelte után üzletképes állapotban kárpótlás nélkül a város tulajdonába átbocsátandó,... vállalkozó az illető katonai hatóságtól a terület használatára nézve magának külön engedélyt eszközöljön ki, az üzletre nézve pedig a rend és biztonságra vonatkozó hatósági intézkedéseknek magát alávetni köteles, mi a menetrend és vitelbér szabályozására is kiterjed — »» Az első helyszíni szemlét a belügyminiszter rendelete alapján 1868. március 23-án tartották. Az erről felvett jegyzőkönyv

20 főbb megállapításai: „A bizottság... a bemutatott tervrajzok kézhez vétele mellett a sikló részére kiszemelt keleti várhegyoldalt alulról felfelé bejárván, teljes meggyőződést szerzett magának arról, hogy mint e vállalat egyáltalában a különféle országos hatóságok és hivatalok legtöbbjeinek székhelyét képező budai várba vezető gyalog utak meredeksége miatt szerfelett nehezített közforgalom igen lényeges könnyítésére szolgáló közvetítő, méltán teljes pártolást érdemel, úgy a kiszemelt helyiség is... egyenes arányban a Pest város felőli legélénkebb forgalomnak legrövidebb vonalban folytatását képezi, legalkalmasabbnak kell, hogy ismertessék." így a bizottság a terv elfogadását ajánlja. Szépészeti és későbbi városrendezési okokból kívánatosnak tartja a felső végponton is „be és kiszálló csarnok" felállítását, valamint az alsó állomást az Alagúttól kissé távolabbra kívánja helyezni „... akként, hogy a sikló hosszvonala az alsó épület utczavonalára inkább függőleges irányban szakad." Ugyanekkor megszabja, hogy a kezelési épület homlokzata a már kialakított feljáró út (mai Hunyadi János út) hegy felőli oldalának vonalában feküdjék. 20 Jegyzőkönyv azon bizottmányi tárgyalásról, mely a budai várhegy oldalában Gróf Széchenyi Ödön által felállíttatni tervezett siklóhoz szükségelt tér megvizsgálása és meghatározása végett m. kir. belügyminiszter úr ő nagyméltósága 1868-iki márczius 15-én 602. elnöki sz. a. kelt kegyes rendelete folytán 1968. évi márczius 23-án a helyszínen tartatott. 322