A Közlekedési Múzeum Évkönyve 4. 1976-1978 (1979)

II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok 123 - Biró József: Bernhard Antal találmányai 179

N, ^ IOS FHWCISCÜS PRIMUS, líKiaaíktent? Qwientk Ámttim Im^ntut; íiieromty-mae, Hungáriáé, Bohemíae, Balmatíae, Cruatiae, SUvw.iw, UéUUe tt Lo(!,.,m-n*. Rt-x ApoM..lk.w.

s \,-hv"• ••••••••• • • . ......... . Mii-..*, ö>„ &»,„!„j M*;

n

„» IW^>, rrm.,W«. , )>„, s < , •a, »K. '••••• ...... ...... .' •—'••' !« : • ..• . • • • .^ ' . :. ,. • .' . . : ...• ..... • • • . . ' . ÍtWMÍS, / p*,t*SMI ff/ . , - í . ,yf/t f t' * ,, v ^ ^'á«S aitnws dui-aturu pet /-./,-w ;"éi siquidem omaes i .•:•;' ' ' • d^é4 ,i 17. ábra. A „magyar gőzgép"-re kapott szabadalmi okmány fogalmazványa (Országos Levéltár) lesz, minél tökéletesebb a gőz sűrítése, és ugyanakkor az ellennyomása ugyanilyen arányban csökken. Épp így van ez a lég-gépeknél is, ahol az atmoszferikus nyomás függ a magasságtól, hőmérséklettől, tisztaságtól, de alá van vetve további, nem túl nagy fontosságú változóknak is. A légritkításnak viszonylag legerősebb hatású módszere a hengerekből kihajtott levegő izzítása és elégetése. Ez függ a legcélszerűbb kazántól és tűztől, és általában meghatározhatatlan tényezőktől is, miután az építőanyag, a kazán felépítése és huzata, éppúgy, mint a betét, hatást gyakorolnak rá. A kis méretekben lefolytatott próbák alapján a gőznyereség a középállásban kb. 1/4-e vagy 1/5-e a légköri nyomásnak. Ez kb. 3 négyzethüvelyk nyomásnak felel meg, és jó tűznél a körülményekhez képest még többnek is. A gőzgépek szerkezeti felépítése azonos a lég-gépével, s mihelyt egyszer egy dugattyú mozgásba jön, mindenféle fajtára mérvadó. A huzat- és a kupolakazán, amelyben a beépített és elhelyezett tűztartóm helyet foglal, és amelyben a hő segítségével a légrítkítást végzem, lehet egy egészen egyszerű, általánosan ismert dolog, és nem kíván más lényeges tulajdonságot, mint: 237