A Közlekedési Múzeum Évkönyve 4. 1976-1978 (1979)

II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok 123 - Biró József: Bernhard Antal találmányai 179

eló'nyös, mint mikor az eró'kerék csak annyira merül a vízbe, mint a lapátok nagysága, s ez az elsó' pillanatra látható; ugyanis a teljes bemerülésnél szélességében a víz mélységének csak a fele hasznosítható, mert a negatív oldalon a forgás a vízben lényegesen nehezebb, mint mikor a kerék a levegőben forog. Egyébként, hogy ezeket a lapátokat akár a szélességük (vagy merülési mélységük), vagy akár hosszuk irányában kisebb részekre lehetne vágni stb., az könnyen érthető; — mégis, a lapátok középnagysága hosszban és szélességben egy-egy öl, azaz egy négyzetöl felület, s ez az a méret, ami a legjobban és a legkényelmesebben használható. — Ez az az egyedülálló, új elgondolás, amely a folyamáramoknak a mélységét, amit mind ez ideig sem az egész osztrák államban, sőt, amennyire az előttem ismeretes, az összes egyéb államban sem használtak ki, e találmány azt bármiféle vízi-művön való felhasználás céljára kifejlesztette. Egy ilyen vízi-erőműkerék konstrukciós rendszerének részletes ismertetése a vízimalom- és gépszerkezeti ismeretek anyagául szolgálhat; — legegyszerűbb alkalmazása mégis a hajókra épített vízimalmoknál vagy egyéb vízi-erőműveknél van; ilyen erőkereket szerelnek két hajó közé is, mely esetben a kerékagy végein levő csapok ágyazása a két hajón van, és használható ilyen vízi-erőkerék minden hajón mint vízi-erőműhajtó szerkezet. A vízi-erőkereket rá lehet ácsolni két gerendára, amelyek a hajó elülső részén elejükkel egymáshoz vannak erősítve, és hátrafelé szétnyíló szöget képeznek. Az alulírott által feltalált másik rendszerű mozgólapátos vízi-erőkerék irányát és mozgását nem közvetlenül a folyamáram nyomásától kapja, hanem egy másik kerék, az ún. oldalkerék útján. Alulírott már ezt a rendszert alkalmazta az általa épített első dunai gőzhajón, a Carolinán, egészében mint hajtó kereket, amely használatának öt éve alatt igen jó szolgálatot teljesített, ... miért is ennek a rendszernek további részletes leírása, a rajzok és a modell az alább következő okokból teljes egészében felesleges; — Mert: 1. 1817. május 2-án a körforgós gőzgépnek Bécs mellett a Józsefvárosban megtartott nyilvános vizsgálatán ennek az erőkeréknek a modelljét az ott egybegyűlt összes előkelőségeknek bemutatták. 2. Bécs városkapitányságának 1817. augusztus 9-én kelt és másolatban ide csatolt decrétuma szerint ennek a vízi-erőkeréknek újszerűségét, előnyös voltát és használhatóságát műértők által a modellen végzett vizsgálatok alapján elismerték, és a feltaláló részére a teljes kizárólagossági jogot ahhoz a feltételhez kötötték, hogyha az a teljes nagyságban történő kivitelezéskor a gyakorlatban is beválik. Miután alulírott mindezen feltételeknek teljes egészében eleget tett és ezen vízierőkerék találmányát az első gőzhajón a legjobb eredménnyel alkalmazta, Ő császári felsége 1818. december 31-én kelt legmagasabb elhatározásával a kizárólagos Excluzio Privilegium-ot ezen vízi-erőkerékre engedélyezte... Mint további bizonyíték ide csatoltan áll a Bécsben nyilvánosan kiadott kőnyomatos rajz a gőzhajóról, amelyen az erőkerék konstrukciója tisztán látható (1. ábra). És még további, bár feleslegesként alulírott ide csatolja konstrukciós rendszere lényegbeli rajzát, amely egyébként is modelljében a csász. kir. Theresianum-ban Bécsben látható s alulírott ilyen célra a cs. kir. Politechnikai Intézetnek és az egyetemnek ugyancsak modelleket fog küldeni Bécsbe. Ugyanis: Az alaptörvény, amin ez a találmány és konstrukció alapszik a következő: Azoknak az egyeneseknek, amelyeket két azonos síkú, egyenlő sugarú kör átmérő208