A Közlekedési Múzeum Évkönyve 4. 1976-1978 (1979)

II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok 123 - Biró József: Bernhard Antal találmányai 179

és könnyebben merül a vízbe, mint egy szorosan illesztett lapátrendszer, és munkát végez a víz alatt, minthogy a nyomás a lapát teljes felületére és ezzel együtt a támaszpontul szolgáló külló'kre hat. így a folyami erőlapát mozgásával egyébként ugyanolyan munkát teljesít, mint a zártan illesztett lapátkerékrendszer. Amint a lapát a negatív oldalra kerül, előbb a külló'k magasabban álló részei az agyhoz közel emelkednek ki saját súlyuk és a felette levó' víz nyomására, majd így fokozatosan nyílnak a vízben; — a felületen úsznak mindaddig, amíg a küllők legkülső pontja (a lapátok forgó-csap-csapágyai) a vízben vannak; közben csapjain függve a lapátok fokozatosan kiemelkednek anélkül, hogy (úgy mondható) egy csepp vizet is emelnének, tudniillik nem többet, mint ami az adhézió folytán rátapad. Ily módon a fő hátrány, ami a közönséges alulcsapó vízikerék mélybemerülését kihasználatlanná, sőt néha egyenesen károssá teszi, t.i. a lapát kiemelkedésekor keletkező sodor-víz ereje és a bemerüléskor fellépő lapnyomás teljesen ki van küszöbölve. Ez által a hajtó- (vízi) kerék ereje (tekintettel a lapátfelület központhoz közelebb eső részének kisebb és a mélyvíznek a felületéhez képest valamivel kisebb sebességére) a bemerülési viszonynak megfelelően növekszik. Amennyiben azt akarjuk, hogy az ily folyami—vízi-erőkerék mélyebbre merüljön, a legcélravezetőbb az, ha a küllőket a merülés mélységének különbözetével meghosszabbítjuk. A rajz és a modell mutatják az elképzelés módját osztályok (méretek) szerint; a lapátok nagysága és az alkatrészek erőssége, amint már említettük, mindig a helyi viszonyoktól és az építtető különleges kívánságaitól függ; ez a körülmény egyébként, bármely vízműről legyen szó, annak használója, az építésben jártas egyének és a mesterek előtt amúgy is ismeretes, hasonlóan, hogy a konstrukcióra vonatkozó tanácsok és a nagyobb erőkifejtés alaptörvényei, úgy, amint ez itt történt, nyíltan és tisztán ismertetésre kerültek. A fent előadottakból látható, hogy ezzel óriási erő fejthető ki. Készítettek mostanában egy merev lapátkerekes, mélyen bemerülő vízikereket, és azzal egy dunai egyjáratos hajómalmot tartottak üzemben. Egy ilyen itt ismertetett mozgólapátos vízi-erőkerékkel vagy egy 6 járatos hajómalmot lehet üzemeltetni, vagy egy 6 járatos parti malom részére a hajtóvizet lehet szolgáltatni; a csapágysúrlódás, a mély víz kisebb sebessége stb. által okozott esetleges erőveszteségnél lényegesen nagyobb a mélyen merülő merev lapátkerék esetén az élővíz nyomásával és a hátvízemeléssel járó erőveszteség. Olyan vízi erőművek, amelyek vagy a víz átemelése, vagy az alacsony értékű erőátvitel miatt csak légszivattyúval stb. tudnak üzemelni, nem tartozna ennek a szerkezetnek a leírásához. —, Elég annyi, hogy e találmány által a nagy folyók mélységének eddig még az egész világon kihasználatlan ereje a legegyszerűbben és a legelőnyösebben felhasználható? Amennyiben a hajtóerő kényelmesebb felhasználási módjára, vagy valamely parton álló mű közvetlen meghajtása céljára függőlegesen álló forgó orsótengelyre van szükség, akkor ezt a folyami erőkereket a forgótengelyével a folyó víztükörre merőlegesen is lehet készíteni és teljesen a folyóba meríteni; a tengelyorsó csapja ez esetben a vízben álló csapágyban forog. A függőleges rendszernél a lapátok vagy a rendszer szárnyai, hasonlóan a vízszintes erőkerekekhez, a pozitív félen csatlakoznak a küllőkhöz, és a negatív oldalon nyílnak a folyamáram nyomására egészen a folyás irányában; így a víz ereje teljes felületükre hat, az ellenállás csak a vastagságuknak megfelelően a bevágásnál lép fel. Hasonlóképpen a vízszintes elrendezésnél is teljesen a vízbe lehet a vízi-erőkereket meríteni. Mindazonáltal az ilyen teljes vízbemerítés, hacsak a körülmények ezt kényszerítőleg meg nem kívánják, lényegesen kevésbé 207