A Közlekedési Múzeum Évkönyve 4. 1976-1978 (1979)

Dr. Czére Béla: A Közlekedési Múzeum 1976—1978. évi munkája 5

12. ábra. A budapesti Tatai úti raktárkomplexum: bal oldalon a három pavilon egyikének vázszerkezete Ugyancsak hosszú évek munkáját követelte a Múzeum városligeti központi épülete bővítésének előkészítése. 1976—1978 között sikerült a múzeumépület északi oldalához csatlakozó háromszög alaprajzú épületszárny részére a területet, a költségfedezetet, a műszaki terveket, a kivitelező vállalatokat biztosítani, s a Közlekedésés Postaügyi Minisztérium vezetése a beruházási programot is jóváhagyta. A mintegy 1800 m

2 bővítést eredményező háromszintes új épületszárny megépítésével a Múzeum mai 3000 m

2-es kiállítási alapterülete kb. 4800 m

2-re, azaz 60%-kal növekszik, módot adva a jelenlegi zsúfoltság megszüntetésére. Az épületszárnyban előreláthatólag a közúti és városi közlekedés kap majd új otthont, továbbá az alkalmi kiállítások céljára is a jelenleginél nagyobb és jobb terület áll rendelkezésre; emellett a munkahelyek bővítése is megvalósítható. Az új, korszerű, esztétikus megjelenésű és igen ökonomikusán tervezett épület új dísze lesz a Városligetnek (13. ábra). Ily módon 1979-ben sor kerülhet az épület alapkövének elhelyezésére, és kezdetét veheti az az építőmunka, amely egy hosszú ideje vajúdó, alapvető problémáját oldja majd meg a Közlekedési Múzeumnak. A Múzeum szervezete az eltelt három évben kisebb mértékben továbbfejlődött. Az osztályokra tagozódás (Tudományos és gyűjteményi osztály, Műszaki osztály, Gazdasági osztály, Titkárság) ugyan nem változott, de a közművelési feladatok bővítése és hatékonyabb megoldása érdekében külön közművelési csoportot állítottunk fel. A Műszaki osztályon belül pedig a műhely dolgozóiból két csoportot: restaurátori és kiállításrendezői csoportot szerveztünk. Intézményünk feladatait 1976—1978 között lényegében változatlan létszámmal látta el. 1978 végén állományi létszámunk 54 főfoglalkozású, valamint 78 részfog14