A Közlekedési Múzeum Évkönyve 3. 1974-1975 (1977)

III. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum gyűjteményeiből 355 - Az országházi díszhintó (Jordán Károly—Kócziánné Szentpéteri Erzsébet) 425

sát. Közös rögzítő csavar köti össze e rugók felső merev vasát a hátsó kerék fölött keresztbemenő tartóval és az e fölött elhelyezett C rugóval. Az első rugók hasonló megoldásúak, mint a hátulsók, de felső ívelt vashídjaik a felhérc

4 támvasaival és a rúdszárnyak hátsó szárait összekötő vassal merevítettek. Mind a négy alsó rugóköteg a hintó-tengelyen fekszik, egyenként két-két lekötőpánttal a tengelyszárnyakra kötve. A hintó forgóalváza az ötödik kerék alatt a förgettyűbe épített derékszeg körül a nyújtóig aláfordítható. A forgóalváz kellő állását - a derékszeggel összefogva a rúdszárnyakra csavarozott csúszótalp biztosítja. A rúdtartó szárnyfák a derékszegtokfával keresztezve mereven biztosítják a hintó rúdjának súlyát. A szárnyak hátsó szárait a hozzájuk igazodó ívelt merevítő vas fogja össze; ez merevíti a rugó felső ívelt vasait is. A hintó futóművéhez négy kerék és két tengely tartozik. Az első kerekek 12, a hátsók 14 küllővel készültek, kétsorosán küllőzöttek 6, illetve 7 talppal. A kerékagyakat ellátták repedést gátló szorítókarikákkal. Az első kerék átmérője 1050 mm, a hátsóé 1270 mm. A kerekek lehúzott szélű vasabroncsa 18 mm vastag és 45 mm széles. A hintó súlyához méretezett olajtengelyeken forognak a kerekek. A két tengely keresztmetszete középen kör, a rugók alatt négyszögletes, - a rugók felfekvésére alkalmas tengelyszárnnyal kialakítva. Az első tengely szokásos módon készült - egyvonalban a tengelycsappal -, a hátsó tengely a rugók alatt Z alakban megtörik, illetve a tengelycsapok magasabban vannak. Mindkét tengely - a megállapított keréknyomtávolságnak megfelelően - enyhén lefele ível a két végén. A tengelyekre fektetett rugók csavarmenettel ellátott kötőpántokkal vannak rögzítve, illetve lekötve. A tengelykenő olaj kifolyását a kerékagyperselyből hátul a tengelykarimába ágyazott bőr tömítőgyűrű, elöl a tengelyvéganya gátolja. Esztétikai célt szolgál a kerekek külső agykarikájába helyezett sárgaréz díszbetét, amelyet a tengelyvéganya szorít a kerékperselyhez. A hintó belsejét két személy részére képezték ki, s ez ismét arra utal, hogy az egyébként nagy belső térrel rendelkező hintó nem köznapi, hanem csak ünnepi célra készült. A lyoni selyembrokáttal borított belsőt francia gombozott kárpitozással, zsinórozással és paszományozással látták el, színe ekrü. A hintó fenekét bordó nyírott szőnyeg borítja. A járművek - és különösen a díszhintók - színének megválasztása és a fényezés módja döntő lehet a jármű megjelenésére. Az országgyűlési hintó színei visszafogottak, a fekete és a bordóba hajló megsötétedett mélyvörös alkalmazásával a hivatali méltóság jelzésére törekedtek, míg a dús aranyozás, amely az ugyancsak dúsan faragott részeket, vagy a hangsúlyos szerkezeti elemeket (ilyenek pl. a C rugók) borítja, az ünnepi pompa kifejezésére szolgált. A hintó szekrényrésze a hosszanti felfüggesztő ívelt vasakkal együtt fekete, az alépítmény vas részeinek többsége, a nyújtó, a forgóalváz, az alsó rugók, a tengelyek, a vontatómű, a rúd, a kerekek küllői, a talpkoszorúk és az agyak színe vöröses bordó. A kerékagyakon levő küllőszorító karikák és végkarikák, valamint a kerekrafvasak színe ismét fekete. Az aranyozással kapcsolatban megemlítjük, hogy '* A felhérc kocsinál és a szekérnél egyaránt a jármű húzására szolgáló forgóalvázrész, amely tartja a vontató hámfákat és a rúdkosarat. 430