A Közlekedési Múzeum Évkönyve 3. 1974-1975 (1977)

III. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum gyűjteményeiből 355 - Az országházi díszhintó (Jordán Károly—Kócziánné Szentpéteri Erzsébet) 425

elhelyezett kengyelekbe ferdén fűzött páros szíj, az oldalirányú mozgást a szekrény fenék alatt elhelyezett, jobbról-balról a nyújtóhoz szerelt lengéscsillapító szíjpár. A kocsiszekrény felfüggesztését az alépítményre a C rugókon csúszó erős szíjak és a szekrény alatt végighúzódó, S alakban ívelt hosszanti tartóvasak alkalmazásával oldották meg. A változó szelvénnyel kovácsolt tartóvasak villaszerű végeiben acélcsapok vannak, a lelógó függesztő szíjak rögzítésére. A tartó vasak két részből kovácsoltak, amelyeket ferde illesztéssel, csavarokkal erősítettek egybe az ajtó küszöb alatt. A C rugókon fekvő függesztő szíjak idővel a szekrény súlya alatt megnyúlnak, s a hintó ennek következtében ferde állásba kerül. Ezért a szíjak a C rugókra szerelt feszítő orsók segítségével utána feszíthetők. Az országházi hintón is megtaláljuk ezt a kis szerkezetet, amelynek részei a következők: orsó az oldalsó határoló tárcsákkal, négyszegletes végű tengely, fogaskerék, rögzítő kilincs, valamint a C rugóra erősített bilincs. A hintó alépítményét több fő rész alkotja, ilyennek tekintjük a nyújtót, a hajtóülés tartószerkezetét, a hajtó lábtámját, a kísérőszemély (londiner) állópadkáját, a hordrugókat, a forgóalvázat, a futóművet és a vontatóművet. A hintó nyújtója a hintószekrény alatt, annak vonalát ívelten követi, végei egyenesek és vasalásokkal merevítettek, elöl a förgettyűhöz,

2 hátul a faragott végű rugótartó összekötőkhöz kapcsolódnak. A nyújtó első egyenes része fölött az ötödik kereket

3 tartó összekötők együttes szerkezetet képeznek a hajtöülés ívelt állványával és a hajtó lábtámvasaival; ez utóbbit még fából faragott díszes dúc is alátámasztja. E dúchoz kapcsolódik mindkét oldalon egy-egy díszes vegfaragvanyokkal ellátott díszítő elem, amely felfelé ível, és egészen egyedi megoldást képez, mint hintó-alváz díszítő kísérlet vagy idegenből átvett elem. A lábtartásnak megfelelően ferdén kiképzett lábtartó támdeszkája keményfa, amelyet linóleummal borítottak. Az alatta levő ún. járó rész hajlított vaslemez. A nyújtó elülső része a forgóalváz ötödik kerekéhez és a förgettyűhöz (első kereszttartó) kapcsolódik, beépített derékszeggel. Az ötödik kerék alatt és a derékszeg körül mozog a forgóalváz. A nyújtó hátsó végével összeépített végfaragványozott kereszttartók egysége tartja a kísérőszemélyzet bőrrel bevont állópadkáját. A padka oldalsó szélein erősen és hagyományos vonalvezetéssel faragott díszes támkonzol van. A padkára való fellépést a padka hátsó sarkainál felerősített vaslemez hágcsólap, s alatta pedig a kereszttartókra rögzített ívelt fellépő könnyíti meg. A hintó kellemes ringását nemcsak a bőrfelfüggesztések, hanem a négy köteg C rugó és a tengelyekre kötött oldalsó félollós hordrugok is elősegítik. A C rugók az alépítményhez tartozó nyújtó keresztező tartóin átmenő csavarokkal rögzítettek. A rugók ívelt acéllapokból állnak. Az alsó oldalsó rugók csak félkötegesek, egyenként hat acéllapból készültek, s a felettük elhelyezett ívelten kovácsolt merev vasrészhez kapcsolódnak. Elől egy csappal, hátul két csappal közbeiktatott ún. rugónyolcasokkal oldották meg a kötegrugók mozgás közben fellépő váltakozó nyúlá2 A förgettyű a kocsi futóművének első tagját - forgóalvázát - tartja a kocsi alatt, s a förgettyű közepébe ágyazott csap - derékszeg - körül fordul a kocsi eleje. A hintóknál és kocsiknál használt förgettyű az ötödik kerékkel és támvasakkal összeépített egységet alkot. 3 Az ötödik kerék a förgettyűre csavarozott félkör szelvényű vaskarika, amely alatt csúszva fordul a kocsi forgóalváza. v 429