A Közlekedési Múzeum Évkönyve 3. 1974-1975 (1977)

II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok 111 - Bálint Sándor: Pirostaxi — Kéktaxi 265

tani, hogy ezáltal az utazóközönség jogos igényeit kielégítse, másrészt a forgalmi eszközöknek a haladó korral való átalakulásával lépést tartson és a bérkocsi ipar­társulat tagjait iparuk folytatásában támogassa. A szövetkezet a) nyersanyagraktárt létesíthet, melybe a gépkocsi forgalmi ipar folytatására az üzemben tartásához szükséges alkatrészeket és anyagokat beraktározza és a tagoknak eladja, b) szövetkezeti javítóműhelyt állíthat fel, melybe úgy a szövetkezet, mint a ta­gok gépkocsiján a hibás alkatrészeket kijavítja, vagy kicseréli, illetve forga­lomképessé teszi, c) garaget létesít - mely esetleg más intézménnyel közös is lehet - amelyben úgy a szövetkezeti, mint a tagok gépkocsiit elhelyezi és gondozza ..." Az alapszabály II. fejezetének 9. §-a kimondja, hogy a tag a szövetkezet köte­lezettségeiért saját üzletrésze névértékének ötszörös összegéig felelős. 5 A szövetkezet megalakulása után újabb tagok is jelentkeztek; 1912. év végére a létszám 234-re, az üzletrészek száma 908-ra emelkedett. Úgy látszott, hogy a bérkocsik átalakulása békésen megindulhat. Az iparosok bizakodva néztek a jö­vőbe, mert a szövetkezet biztosnak látszó megélhetést kínált tagjai számára. A szervezők nagy körültekintéssel végezték munkájukat, noha tulajdonképpen pél­dát sem láttak maguk előtt, mert abban az időben ilyen jellegű szövetkezet nem alakult még az országban; ilyenformán csak saját erejükben bízhattak, és úttörő munkát végeztek. A terveket a tanács egy csapásra romba döntötte, amikor úgy határozott, hogy a géperejű bérkocsi rendszámokat csakis tőkeerős nagyvállalatoknak ad, mert csak így látja a taxiszolgáltatás beindítását, illetve fejlődését biztosítva. A kérelmezők közül 200 engedélyt az aradi Marta Magyar Automobil Részvénytársaság-nak, 150-et a Benz Magyar Automobil és Motorgyár Rt-nak és 150-et a Magyar Lloyd Automobil és Motorgyár Rt-nak osztott ki. 1913. június 1-én megjelentek az első taxik Budapest utcáin: 20 kocsi a Mar­tától, 10 kocsi a magyar Benztől és kettő a magyar Lloydtól (ez utóbbi néhány nap után engedélyeit visszaadta a tanácsnak). A bérkocsisok a csőd szélére kerültek, a forgalomba állított taxik uralták a fő­várost, mert tiszták és gyorsak voltak. Mozgékonyságukat az is segítette, hogy a rendőrség feloldotta a kötött állomás-rendszert: amíg a bérkocsik csak a számuk­ra kijelölt állomáson várakozhattak és a teljesített fuvar után oda kötelesek vol­tak visszatérni, az autótaxik bármelyik taxiállomásra beállhattak, és menetközben is vállalhattak fuvart. A tanács látva, hogy a bérkocsisok kenyér nélkül maradtak, úgy határozott, hogy az összes engedélyezett taxilétszámnak fele, vagyis 250 engedély olyan „bér­kocsitulajdonosoktól, akiknek kettőnél több bérkocsijogosítványuk nincs és akik rendszámaikat még 1912. január hó elseje előtt szerezték meg, bizonyos körülmé­nyek beállta esetén esetleg megválthassák"'. 6 A bérkocsi tulajdonosokat a tanács nem kötelezte rendszámaik átengedésére, a megváltás lehetőségét önkéntes jelent­kezésre bízta. Erről 1913 júniusában értesítette az Ipartársulatot és felhívta fi­gyelmét, hogy sürgősen közölje az iparosokkal, mert a jelentkezés határideje de­cember 31. Az engedélyes vállalatok kötelezettségük alapján 113 kétfogatú bér­5 Cg 897, F. Alapszabály 1912. 6 Bérkocsik megváltása. Pesti Hírlap, 1913. 35. évf. 130. sz. június 3. 9. p. 270

Next

/
Thumbnails
Contents