A Közlekedési Múzeum Évkönyve 3. 1974-1975 (1977)

II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok 111 - Bálint Sándor: Pirostaxi — Kéktaxi 265

tani, hogy ezáltal az utazóközönség jogos igényeit kielégítse, másrészt a forgalmi eszközöknek a haladó korral való átalakulásával lépést tartson és a bérkocsi ipartársulat tagjait iparuk folytatásában támogassa. A szövetkezet a) nyersanyagraktárt létesíthet, melybe a gépkocsi forgalmi ipar folytatására az üzemben tartásához szükséges alkatrészeket és anyagokat beraktározza és a tagoknak eladja, b) szövetkezeti javítóműhelyt állíthat fel, melybe úgy a szövetkezet, mint a tagok gépkocsiján a hibás alkatrészeket kijavítja, vagy kicseréli, illetve forgalomképessé teszi, c) garaget létesít - mely esetleg más intézménnyel közös is lehet - amelyben úgy a szövetkezeti, mint a tagok gépkocsiit elhelyezi és gondozza ..." Az alapszabály II. fejezetének 9. §-a kimondja, hogy a tag a szövetkezet kötelezettségeiért saját üzletrésze névértékének ötszörös összegéig felelős.

5 A szövetkezet megalakulása után újabb tagok is jelentkeztek; 1912. év végére a létszám 234-re, az üzletrészek száma 908-ra emelkedett. Úgy látszott, hogy a bérkocsik átalakulása békésen megindulhat. Az iparosok bizakodva néztek a jövőbe, mert a szövetkezet biztosnak látszó megélhetést kínált tagjai számára. A szervezők nagy körültekintéssel végezték munkájukat, noha tulajdonképpen példát sem láttak maguk előtt, mert abban az időben ilyen jellegű szövetkezet nem alakult még az országban; ilyenformán csak saját erejükben bízhattak, és úttörő munkát végeztek. A terveket a tanács egy csapásra romba döntötte, amikor úgy határozott, hogy a géperejű bérkocsi rendszámokat csakis tőkeerős nagyvállalatoknak ad, mert csak így látja a taxiszolgáltatás beindítását, illetve fejlődését biztosítva. A kérelmezők közül 200 engedélyt az aradi Marta Magyar Automobil Részvénytársaság-nak, 150-et a Benz Magyar Automobil és Motorgyár Rt-nak és 150-et a Magyar Lloyd Automobil és Motorgyár Rt-nak osztott ki. 1913. június 1-én megjelentek az első taxik Budapest utcáin: 20 kocsi a Martától, 10 kocsi a magyar Benztől és kettő a magyar Lloydtól (ez utóbbi néhány nap után engedélyeit visszaadta a tanácsnak). A bérkocsisok a csőd szélére kerültek, a forgalomba állított taxik uralták a fővárost, mert tiszták és gyorsak voltak. Mozgékonyságukat az is segítette, hogy a rendőrség feloldotta a kötött állomás-rendszert: amíg a bérkocsik csak a számukra kijelölt állomáson várakozhattak és a teljesített fuvar után oda kötelesek voltak visszatérni, az autótaxik bármelyik taxiállomásra beállhattak, és menetközben is vállalhattak fuvart. A tanács látva, hogy a bérkocsisok kenyér nélkül maradtak, úgy határozott, hogy az összes engedélyezett taxilétszámnak fele, vagyis 250 engedély olyan „bérkocsitulajdonosoktól, akiknek kettőnél több bérkocsijogosítványuk nincs és akik rendszámaikat még 1912. január hó elseje előtt szerezték meg, bizonyos körülmények beállta esetén esetleg megválthassák"'.

6 A bérkocsi tulajdonosokat a tanács nem kötelezte rendszámaik átengedésére, a megváltás lehetőségét önkéntes jelentkezésre bízta. Erről 1913 júniusában értesítette az Ipartársulatot és felhívta figyelmét, hogy sürgősen közölje az iparosokkal, mert a jelentkezés határideje december 31. Az engedélyes vállalatok kötelezettségük alapján 113 kétfogatú bér5 Cg 897, F. Alapszabály 1912. 6 Bérkocsik megváltása. Pesti Hírlap, 1913. 35. évf. 130. sz. június 3. 9. p. 270