A Közlekedési Múzeum Évkönyve 10. 1896-1996 (1996)
III. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum tudományos és közművelődési tevékenysége 241 - Kócziánné, dr. Szentpéteri Erzsébet: Tudományos munka a Közlekedési Múzeumban 243
dete és a különféle vonalhálózati tervek összevetése és szintén összefoglaló tanulmány készült a magyar vasúthálózat kialakulásának történetéről 6 . A korabeli kritika szerinti legjelentősebb mü Magyarország közlekedésének 1810-1954 közötti történetét 7 dolgozta fel. A szakmai tudományos intézetek kiemelten értékelték az ekkor készült forgatókönyvek kutatási feladatokat is megoldó sorozatát, ami elsősorban a vasút műszaki elemeinek fejlődésével foglalkozott, u.m. vasúti pályák, személy és teherkocsik magyarországi fejlődése stb. Külön is figyelmet érdemel az az 1953-ban megkezdett új témakör, amely évtizedeken keresztül átszövi a közlekedéstörténeti kutatásokat. Időnként politikai hangsúlyt kap, majd szociográfiai - szociológiai megközelítésben folytatódik művelése: a vasutasok (a későbbiekben a közlekedési dolgozók) szociális-kulturális helyzete, munkásmozgalmi tevékenysége. 8 Külső igények hatására - a készülő "Nagy Magyar Enciklopédia" céljaira - kezdték meg a már nem élő egyéniségek, tudósok, feltalálók, vezetők és szervezők névsorának összeállítását, s az így felállított "arcképcsarnok" kutatási témaként is maradandónak bizonyult. Az intézet falain kívülről azonban nemcsak igények, hanem kutatási segítség is érkezett, pl. az Autóközlekedési Tudományos Kutató Intézet dolgozta fel- forgatókönyvszerűén - a hazai gépkocsiközlekedés fejlődését. Az időtálló kezdeményezések sorába tartozik még az un. eseménynaptárak összeállítása, a következő főbb fejezetekkel: vonalak és járatok megnyitása, megindítása; a műszaki fejlődés fontosabb szakaszait jelentő járműtípusok forDr. Vaszkó Ákos: A vasút eszmélyének kialakulása Magyarországon. A VTK1 összefoglaló jelentése, kézirat, Bp., 1952. Dr. Bánhidi Árpád: A vasúthálózat kialakulásának története 1848-1867. A VTKI összefoglaló jelentése, kézirat, Bp. 1933. 7 Dr. Kiss László: Magyarország közlekedésének történeti fejlődése, 1810-1954. Kézirat, Bp. 1955. Gadanecz Béla: A magyar vasutas mozgalom története 1890-1928. A VTKI összefoglaló jelentése, kézirat, Bp., 1954-1956. galomba helyezése, vagy forgalomból kivonása; közlekedési vonatkozású munkásmozgalmi események; tudósok, feltalálók, újítók és vezető egyéniségek életrajzi adatai; egyéb, a fejlődés szakaszait jelentő időpontok. Az ötvenes évek végén - épp a közelgő jelentősebb évfordulókkal kapcsolatban - megindulnak a repülés történeti kutatások is. A jól kiválasztott témakörök és a kutatásban elért első eredmények bebizonyították, hogy az előrejutáshoz nélkülözhetetlen a létszám emelése, vagy további külső szellemi erőforrások bevonása. A múzeum vezetője kiváló érzékkel tette a következő javaslatot: "A vázolt kutatási eredményekből és kezdeményezésekből megállapítható, hogy az Intézet szűkre szabott lehetőségei között eddig végzett közlekedéstörténeti kutatómunkánk korántsem terjeszkedett ki valamennyi feladatra. Nyilvánvaló azonban, hogy a tárgykörök sokrétűsége, valamint a tennivalók sokasága miatt e téren érdemleges haladás egyébként is csak a legszélesebb alapokra helyezett kollektív munkával valósítható meg. E téren is, mint a kultúra sok más területén, nélkülözhetetlen az érdekelt intézmények (közlekedési vállalatok, tudományos és oktatási szervek), valamint e tudományág "amatőr" művelőinek összehangolt, kollektív együttműködése. Ennek megvalósítása érdekében, kezdeményeztük a Közlekedés- és Közlekedésépítéstudományi Egyesület keretében közlekedéstörténeti munkabizottság alakítását. E bizottság feladata a társadalmi és hivatalos úton végzett tudományos munka összehangolása, a kulturális életünkben sokféle formában megnyilvánuló közlekedéstörténeti munka és érdeklődés összefogása, fokozása és egyben egységes irányítása 9 A múzeum újranyitására koncentráló kislétszámú szakembergárda kiváló eredménnyel illesztette föfeladatai közé a tudományos kutatás és feldolgozás úttörő munkáját, és annak ellenére, hogy számos tanulmányuk, forgatókönyvük tartalmilag és módszertanilag azóta tudománytörténeti relikviává vált, felbecsülL. 2., lábjegyzetben i.m. 453. p. 246
