A Közlekedési Múzeum Évkönyve 10. 1896-1996 (1996)

I. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum története és vezetőik életútja 1896-1996 között 5 - Katona András: A Közlekedési Múzeum munkássága 1990-től 75

Meggyőződésem, hogy a Közlekedési Mú­zeumnak - az anyagi lehetőségek korlátait is figyelembe véve - az elkövetkezendő öt évben a bemutatási formákban - enteriőrök, szellemi játékok, videó- és számítógépprogramok - kell erősítenie, de meg kell tartani a nagy értékű eredeti tárgyak és modellek kiállítási lehe­tőségét, amelyek sehol máshol nem elérhetők. Az oldottabb bemutatási formákat meg kell hagyni azoknak az új Science-Centereknek, amelyek nagy valószínűséggel hazánkban is létrejönnek és épületükben, szemléletükben, szellemi felfogásukban könnyebben felelnek meg a kihívásoknak, mint az e téren több szempontból is tradicionális múzeum. Azt, hogy évek múltán tartható-e ez a szemlélet, azt a folyamatos elemzések és a fejlődés állandó nyomon követése révén lehet kontrollálni. Mindenesetre az állandó információcsere, a lá­togatók véleményének minél alaposabb meg­ismerése azok a lehetőségek, amelyek a további utat kijelölhetik, az elképzeléseket megerősítik vagy módosítják. A múzeumnak a bemutatási formától füg­getlenül lényegesen erősíteni kell tudományos tevékenységét, a feldolgozás és a gyűjte­ménynyílvántartás pontosságát és teljességét. Ezek révén egyre jobban kell megfelelni a - kommunikáció legfejlettebb formái megje­lenítésének, - teljesség igényének, - naprakészségnek, Mindezeket koncepcionálisan, közép és hosz­szú távon egyaránt tervezni kell, mert a múze­umi munkában is lényegesen csökkenteni kell az esetlegesség részarányát. A feltételek szintentartása, a szakmai munka igényességének javítása lehetnek azok, ame­lyek a jövőkép konkrét megvalósítását eredmé­nyezhetik. Mindenesetre koncepcionálisan foglalkozni kell a tudományos munka és a gyűjtemény­kezelés fokozatos szétválasztásával. E szakte­rülettel szorosan összefügg a raktározási rendszer fejlesztésének - jó ütemben megindult - folytatása; a polcrendszer felépítése és a raktározási terület bővítése. Minőségi elő­relépést jelentene a Tatai úti raktártelep melletti részén egy újabb raktárcsarnok épí­tése. Ezzel ugyanis minőségileg javulna a ma egyáltalán nem megoldott közúti haszongép­jármű gyűjtés problémaköre is. A könyvtári szolgálat területén új beszer­zések, ajándék és csereanyag révén jelentős gyarapodást tervezünk. Intenzíven folytatni kell a számítógépes retrospektív feldolgozást, éven­te legalább 10.000 egységgel. Folytatjuk a ka­talógusok területén a hagyományos feldol­gozást a fölös anyagok selejtezését, a külföldi folyóiratok leltározását és a könyvállomány ellenőrzését. Külön feladatként jelentkezik a számítógépes feldolgozás és alkalmazás kiterjesztése az adattárban, a fotó-negatívtárban és a gazdasági területen. Az archívumban szervezettebb formában kell folytatni a gyűjtemények tételes ellenőrzését és a selejtezéseket. A műszaki területen meg kell vizsgálni a szervezeti egységek összevonásának lehető­ségét, az irányítási rendszer korszerűsítését, a személyi feltételek erősítését. A gazdasági terület számítógépes rendsze­rének hatékony működtetése több felkészült munkatárs részvételét igényli, ami feltehetően továbbképzésben való részvétellel megoldható. A bizonylati fegyelem és a gazdasági ellen­őrzések megállapításainak értékelése alapvető változást nem indokol. A jogi, igazgatási, belső ellenőrzési feladatok további változást nem tesznek szük­ségessé. A Szervezési és Működési Szabályzat átdolgozott anyagát jóvá kell hagyni, amellyel sok éves elmaradást lehet pótolni. A személyzetpolitka kiemelt feladata szinte valamennyi területen, de elsősorban a ren­dészetnél a fiatalítás. A közelmúlt figyel­meztető jelenségei is azt jelzik, hogy 70 évnél idősebb őrszemélyzettel nem lehet kellő biz­tonsággal működni. A tervszerűen és foko­zatosan megindított személyzetcsere alkalmas arra, hogy ne csak életkorban, hanem minő­ségben is előrelépés történjen. Célul kell ki­tűzni, hogy a rendészet több és felkészültebb információt adjon, a tudományos területen ja­vítsuk a nyelvtudók arányát, a gazdasági és 90

Next

/
Thumbnails
Contents