A Közlekedési Múzeum Évkönyve 10. 1896-1996 (1996)

I. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum története és vezetőik életútja 1896-1996 között 5 - Katona András: A Közlekedési Múzeum munkássága 1990-től 75

A külső kapcsolatok között a múzeumalapító MÁV-ot lehet első helyen említeni, de a MAHART, a GYSEV, a BKV Rt. és az Útügyi Koordinációs Iroda is a legjobb, és leginkább múzeumbarát gazdasági társaságok. A MALÉV, a HUNGAROCAMION, a GANZHUNSLET és a VOLÁN Vállalatok változó érdeklődéssel vesznek részt a hagyományőrző tudományos tevékenységben. A szakmai-tudományos tanácsadó testület szerepét továbbra is az MTA Közlekedéstudományi Bizottság látja el. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság, míg a finanszírozási rendszer engedte a mecenatúra pályázatok révén juttatott pénzt egy-egy nagy jelentőségű tárgyi emlék stabil hajógép, Lloyd repülőgép felújításához. Külön fejezetet érdemel az az együttműködés, amelynek eredményeként a győri Széchenyi István Főiskolán megalakult a Közlekedéstörténeti Tanszék. Ez az oktatási intézmény adott lehetőséget arra, hogy a Közlekedési Múzeum munkatársai ne csak egyéni felkérés alapján, alkalomszerűen, hanem rendszeresen vegyenek részt a főiskolai oktatásban, elősegítve ezzel saját fejlődésük mellett a jövő mérnökeinek közlekedéstörténeti ismeretbővítését is. Az egyetemek között elsősorban a Budapesti Műszaki Egyetemmel tartunk fenn rendszeres kapcsolatot. A társmúzeumok közül az Országos Műszaki Múzeummal, a Mezőgazdasági Múzeummal és az Országos Vízügyi Múzeummal szorosabb a kapcsolat, de - tárgykölcsönzés formájában szinte valamennyi országos múzeummal és néhány önkormányzati múzeummal is megvan a rendszeres összeköttetés. A civil szervezetek közül eredményes az együttműködés a Magyar Vasútmodellezők Egyesületével, amely több éves távollét után kiállításaival is visszatért a múzeumba. A Repülésbaráti Társaság tevékenységével pótolja azt az űrt, amelyet a gyakori vezetőváltással működő MALÉV a történeti értékmegőrzéssel összefüggésben felmutat. Részben ugyancsak ennek tulajdonítható, hogy a Ferihegy l-es terminál melletti skanzent sem sikerült igazán életképessé tenni. Egyre jelentősebb szerepe lehet a Liget Köztársaságnak, amely szerveződésnek a Közlekedési Múzeum alapító tagja. A nemzetközi szervezetek közül az IATM és az ICOM munkájában, a könyvtárosok nemzetközi szervezetében van szerepük a munkatársainknak. A külső kapcsolatok sajátos formája a filiálék működése és fenntartása. Tekintettel arra, hogy az Évkönyv külön foglalkozik e témakörrel, itt csak jelzésszerűen utalok arra, hogy a filiálék fenntartása folyamatos szakmai, üzemeltetési gondokkal jár és még mindig nem sikerült megtalálni azt az általános érvényű formát, amely alkalmas lenne az ilyen jellegű intézmények fenntartására. A Nagycenki Múzeumvasút működését költségvetési és GYSEV támogatással úgy tűnik egy jelentős hullámvölgy után sikerült rendezni. Ugyanígy megoldott a Földalatti Vasúti Múzeum és a Parádi Kocsimúzeum ügye is. A Kossuth-múzeumhajó felújítása is megtörtént és talán a következő öt év kevesebb problémát hoz e területen, mint az elmúlt időszak. Rendezetlen, - immár 2-3 éve - a Paksi Vasúti Skanzen státusa és a Petro-tanyán szerepelt kocsikiállítást a műtárgyak bizonytalan helyzete miatt kellett megszüntetni. A Közlekedési Múzeum jövőképe A magyar Közlekedési Múzeum sem kerülheti meg a világ technikai múzeumai felé egyre erőteljesebben jelentkező kihívást, nevezetesen azt, hogy a hagyományos tárgymagyarázó szöveggel ellátott bemutatási forma ma már nem elegendő a látogatói igények széles körű kielégítéséhez. Nagy kihívást jelent, hogy a számítástechnika, a videó és más modern elektronikus eszközök kiterjedt alkalmazásával kevesebb eredeti tárgyat és több ismeretanyagot mutassunk be vagy a szórakoztató elemek beépítésével egy játszóparkká, vidámparkká alakítsuk a múzeumot? 89