A Közlekedési Múzeum Évkönyve 10. 1896-1996 (1996)

I. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum története és vezetőik életútja 1896-1996 között 5 - Katona András: A Közlekedési Múzeum munkássága 1990-től 75

fejlesztési-fenntartási projekt - a napi feladatok teljes ellátása mellett - megvalósuljon. Jelentős nehézséget jelentett a költségvetés mindmáig érvényes - tervezési elve, amely az un. "bázisszemlélet"-et tekinti rendezőelvnek. A jól és alaposan összeállított érvrendszer és a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium /KHVM/ konstruktív múzeumbarát szemlélete együttesen azt eredményezték, hogy 1990-1995 között a tervezett projekt nagyobb része megvalósult. A beruházási-fenntartási forrásalakulás; 1990 1991 1992 1993 1994 1995 10,406 12,124 39,559 24,046 40,919 47,129 A tervezett és pótelőirányzatok együttesen biztosították, hogy ha nem is "minden egyszerre" megközelítésben, de fokozatosan évről évre megoldjuk a legfontosabb beruházásifelújítási teendőket. Természetszerűen az anyagi lehetőségek korlátai mellett azt is meghatározó peremfeltételnek kellett tekinteni, hogy a múzeumot lehetőleg ne kelljen bezárni és azt, hogy az intézmény csökkentett technikai apparátusa minimális külső segítséggel képes legyen a feladatellátásra. A nagy szervezést és odafigyelést igénylő átépítéseket eddig alaphibák nélkül sikerült megoldani, úgy, hogy a múzeumot részben vagy egészben mindvégig megtekinthették a látogatók. Az elvégzett munkák között a legjelentősebbek voltak; - a konferenciaterem teljes korszerűsítése; - a múzeumi fogadótér átépítése /főporta, látogató-mellékhelyiségek, elárusítópavilon, ruhatár, mozgáskorlátozottak bejutásának biztosítása stb./; - a fűtési rendszer és az elektromos hálózat felújítása; - az új épület terasz felújítása és kiállítótérré alakítása; - a szociális létesítmények teljes felújítása; - a kiállítás-építő műhely korszerűsítése; - a biztonsági berendezés felújítása, az épület lángmentesítése; - a gyermekkabinet teljes átépítése; 88 - a restaurátor műhelyek építése /fa, fém, papír/; - a Tatai úti raktárbázis felújítása, szerkezeti megerősítés, tanulmányi raktár építése, raktári polcrendszer létesítése, tűzjelző rendszer telepítése, csatornahálózat felújítása, könyvtár, archívum korszerűsítése, szociális helyiségek felújítása; - a repüléstörténeti és űrhajózási kiállítás /Petőfi Csarnok/ tetőszerkezetének felújítása; - a számítógép-hálózat gazdasági, könyvtári egységeinek létrehozása; - a zártláncú televízió-videó hálózat létrehozása. A legfontosabb munkák felsorolásából egyértelműen megállapítható, hogy a Közlekedési Múzeum ma már nemcsak gyűjteményével és óriási tudományos tradícióival, hanem megjelenésével is európai rangú közgyűjteménnyé kezd válni, amely igazán akkor lehet teljes, ha a fejlesztési-fenntartási projektet sikerül az elkövetkezendő öt évben befejezni. A múzeum kapcsolatrendszere A teljességhez feltétlen hozzá tartozik, hogy említésre kerüljenek azok a bel- és külföldi kapcsolatok, amelyek egy tudományos intézmény működéséhez, létéhez, ismertségéhez nélkülözhetetlenek. Elsősorban kell szólni a két minisztérium, a KHVM és a Művelődési és Közoktatási Minisztérium szakmai, munkaügyi és költségvetési tevékenységéről, amelyek nagy jelentőségűek múzeumunk életében. A KHVM fejlesztési, költségvetési és humánpolitikai főosztályaitól, valamint a Művelődési Minisztérium közgyűjteményi főosztályától kapja meg a Közlekedési Múzeum azokat a feltételeket, amelyek a közintézmény színvonalas feladatellátásához elengedhetetlenül szükségesek. A központi forrásokat és a pályázati pénzeket a nagy közlekedési vállalatok, részvénytársaságok és a saját források - belépőjegyek, kiállításrendezés, rendezvény-szervezés stb. -egészítik ki.