A Közlekedési Múzeum Évkönyve 10. 1896-1996 (1996)

I. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum története és vezetőik életútja 1896-1996 között 5 - Dr. Czére Béla: A Közlekedési Múzeum munkássága 1967-1979 között 39

A múzeum munkatársainak publikációi (1966-1980), db Időszak Önálló kiadványok Szakcikkek Ismeretterjesztő cikkek Összes művek 1966-70 20 73 1971-75 44 120 1976-80 14 79 1966-80 összesen 78 272 69 162 117 281 72 165 258 608 6. táblázat 1966-80 között a múzeum munkatársai több mint 600 müvet írtak. Ezeknek tételes felsorolása messze lehetetlen lenne e tanulmány keretei között, de megtalálhatók a múzeum I.V. évkönyveinek bibliográfiáiban. Itt kell utalnom arra, hogy a múzeum általam kezdeményezett évkönyvsorozata 1971-től az intézmény munkatársainak legfontosabb publikációs fórumává vált, s a jelen kiadvánnyal elérte a 10. kötetét. E mellett folytattuk - a szerény anyagi lehetőségek mellett - a korábban beindított "A Közlekedési Múzeum Közleményei "és a népszerű "A Közlekedési Múzeum Füzetei" kiadványsorozatok kiadását

43

. A publikációs lehetőséget jelentő folyóiratok közül ki kell emelni a Közlekedéstudományi Szemlét, amelynek szerkesztői, illetve főszerkesztői feladatait múzeumvezetői tisztem mellett továbbra is elláttam. A lap szakszerkesztője Hűt ti Pál volt. Működésem 1967-1979 évi időszakában a szakirodalom (tudományos és ismeretterjesztő művek) legjelesebb művelői a következők voltak: Bálint Sándor (gépjármű történet); Barkóczi Jolán (közi. bibliográfia); dr. Bíró József (hajózástörténet); dr. Czére Béla (közlekedéspolitika, vasúttörténet, múzeológia); dr. Dienes Istvánné (közlekedéstörténet, archívumi munka); dr. Halász Tibor (történeti közi. statisztikák, vasúttörténet); dr. Jasinszky István (közút- és hídépítés története); Kócziánné dr. Szentpéteri Erzsébet (kocsigyártás története); Koltai Mariann (vasúttörténet); Kopcsándi Ferenc (kocsigyártás története); dr. Medveczki Ágnes (városi közlekedés története); Petrik Ottó (hídépítés, modellépítés, múzeumi terminológia); Rév Pál (repüléstörténet); dr. Szitár László (múzeumi események, közmüvelés); Tisza István (vasúti bibliográfia); dr. Vaszkó Ákos (vasúttörténet); Sajnos, önálló kiadványok megjelentetésére a múzeumnak - anyagi okok miatt - csak korlátozott lehetőségei voltak. Saját könyveimet és egyes munkatársaim önálló kiadványait külső kiadók jelentették meg. Nagyobb kiállításaink művészeti tervezői, illetve kivitelezői pedig főleg Illés Árpád, Katona László és Molnár Kálmán voltak. Múzeumunk csak azért tudta hivatását betölteni, mert támaszkodhatott az évről-évre bővülő belföldi és nemzetközi kapcsolatainkra. Belföldi kapcsolataink a felügyeletet ellátó Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium, továbbá a szakfelügyelő Művelődésügyi (Kulturális) Minisztérium mellett a hazai múzeumok, könyvtárak, közlekedési, járműgyártó és közlekedésépítő vállalatok, oktatási intézmények és kutatóintézetek, tudományos és más egyesületek hosszú sorára terjedt ki. Ezek száma oly nagy volt, hogy itt még tételes felsorolásuk sem lehetséges. Tőlük múzeumunk sok 57