A Közlekedési Múzeum Évkönyve 10. 1896-1996 (1996)

I. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum története és vezetőik életútja 1896-1996 között 5 - Dr. Czére Béla: A Közlekedési Múzeum munkássága 1967-1979 között 39

vidéken már számottevő kiállítási tevékeny­séget folytatott 4 . Mindennek eredményeként a múzeumépület újjáépítése 1960-ban újra megindult 5 , majd a belső berendezéssel együtt 1966 tavaszára el­készült. A nagyon várt ünnepélyes megnyitásra 1966. április 2-án sor kerülhetett. A múzeumépület kb. 150 m hosszú épület­tömb lett. Kiállítási alapterülete mintegy 200 m 2-rel nagyobb lett, mint a régi volt. Az 5 fő részből álló épületegyüttes kupolacsarnoka (az e fölött álló 68 m magas torony elbontása után) új kupolát kapott. Ehhez csatlakozott déli irányban egy kétszintes üzemi épületszárny, amely összekapcsolódik a kupolaterem padlás­terében lévő munkaszobákkal. A nyitáskor a kupolacsarnokban - mint állandó kiállítás - a magyar vasutak történet kapott helyet. A kupo­lacsarnokot a régi hosszcsarnokkal összekötő keskenyebb épületszárnyban előadótermet és az archivális gyűjteményeket befogadó kétszintes helyiségeket alakítottak ki. Az új hosszcsarnok két oldalt galériát kapott. A földszinten - kettős elrendezésben - az energiafajták közlekedési felhasználása és a közlekedési ágazatok fejlődéstörténete kapott helyet, modellekkel és eredeti járművekkel. A galérián pedig kisebb méretű, önálló kiállítási részlegek a magyar autógyártással, a repüléstörténettel, az űrhajózással, a közlekedési pályákkal és más kapcsolódó témákkal foglalkoztak . Az 1966. évi nyitó kiállítás - több, mint két évtizedes várakozás után - bebizonyította, hogy az újjáépítés, a gyűjtemények helyreállítása, az újabb gyűjtő- feldolgozó munka és a nyitó kiál­lítás előkészítési évei alatt a múzeum a közle­kedési kultúra új, ütőképes intézménye lett. A múzeum munkatársai együtt fejlődtek a fela­datokkal, kialakítva a múzeumi helyreállító, gyűjtő és kutató munka, a kiállításrendezés és szervezés módszertani alapjait, s eközben sok értékes tapasztalatot szereztek. A múzeum megnyitásával újabb fejlődési szakasz indult meg intézményünk életében. A múzeum üzemeltetésével, a látogatók tízezre­inek fogadásával az intézmény kitárulkozott a legszélesebb közvélemény felé. Ez újabb igé­nyeket támasztott a gyűjtő-, feldolgozó és tudományos munka számára. Folytatni kellett a múzeumi szervezet és belső rend kialakítását, a még jelentős mennyiségű feldolgozatlan anyag feldolgozását. Utóbbi tárolását 1961-től három, egyenként 500 m 2 alapterületű ideig­lenes modul - barak épülettel lehetett csak megoldani, amelyet a MÁV területén, a XIII. kerületi Tatai úton állítottak fel. A múzeum helyreállítása jelentősen előreha­ladván, szükségessé vált az intézmény jogállá­sának, szervezetének rendezése. Ennek során a múzeum 1964-ben kivált a Vasúti Tudomá­nyos Kutató Intézetből és ismét önálló intéz­mény lett. Egyidejűleg a Közlekedés- és Posta­ügyi Minisztérium felügyelet alá helyezték, abból az elgondolásból kiindulva, hogy az új múzeum nemcsak a vasút, hanem valamennyi közlekedési ágazat kultúrájának otthona is lesz. íly módon - 68 esztendei gondoskodás után - a Magyar Államvasutak megszűnt az intézmény fenntartója lenni; ezt követően a múzeum anyagi szükségleteit az állami költségvetésből biztosították. A közlekedés- és postaügyi miniszter - egyetértésben a művelődési miniszterrel - külön utasításban szabályozta a múzeum célját és feladait 7 . Intézményünk 1964-ben már "országos gyűjtőkörű múzeum" ­ként szerepelt. Vezetésére főigazgatóként dr. Mészáros Vince kapott kinevezést, aki 1967 tavaszáig az általa munkába állított több mint félszáz főfoglalkozású és 50-60 rész­foglalkozású munkatárs tevékenységét lelkes hozzáértéssel irányította 8 . Utóda én lettem, otthagyva a Vasúti Tudo­mányos Kutató Intézetben akkor betöltött igaz­gatóhelyettesi állásomat. 1967 május 15-én történt főigazgatói beiktatásom alkalmával nyilvánosan is hangsúlyoztam, hogy "gazdag örökséget" veszek át az elődömtől, aminek a továbbfejlesztésén minden erőmmel munkál­kodni fogok. A korábbi és az ezt követő évek eredményei, a belföldi és a nemzetközi életben betöltött funkciója alapján intézményünket a Minisz­tertanács 1970-ben "országos múzeum''-má nyilvánította 9 . A múzeum szervezete - igazodva a gyűjte­mények és a múzeumi üzem sajátosságához - a 40

Next

/
Thumbnails
Contents