A Közlekedési Múzeum Évkönyve 10. 1896-1996 (1996)

I. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum története és vezetőik életútja 1896-1996 között 5 - Dr. Czére Béla: A Közlekedési Múzeum munkássága 1967-1979 között 39

vidéken már számottevő kiállítási tevékenységet folytatott

4

. Mindennek eredményeként a múzeumépület újjáépítése 1960-ban újra megindult

5

, majd a belső berendezéssel együtt 1966 tavaszára elkészült. A nagyon várt ünnepélyes megnyitásra 1966. április 2-án sor kerülhetett. A múzeumépület kb. 150 m hosszú épülettömb lett. Kiállítási alapterülete mintegy 200 m

2-rel nagyobb lett, mint a régi volt. Az 5 fő részből álló épületegyüttes kupolacsarnoka (az e fölött álló 68 m magas torony elbontása után) új kupolát kapott. Ehhez csatlakozott déli irányban egy kétszintes üzemi épületszárny, amely összekapcsolódik a kupolaterem padlásterében lévő munkaszobákkal. A nyitáskor a kupolacsarnokban - mint állandó kiállítás - a magyar vasutak történet kapott helyet. A kupolacsarnokot a régi hosszcsarnokkal összekötő keskenyebb épületszárnyban előadótermet és az archivális gyűjteményeket befogadó kétszintes helyiségeket alakítottak ki. Az új hosszcsarnok két oldalt galériát kapott. A földszinten - kettős elrendezésben - az energiafajták közlekedési felhasználása és a közlekedési ágazatok fejlődéstörténete kapott helyet, modellekkel és eredeti járművekkel. A galérián pedig kisebb méretű, önálló kiállítási részlegek a magyar autógyártással, a repüléstörténettel, az űrhajózással, a közlekedési pályákkal és más kapcsolódó témákkal foglalkoztak . Az 1966. évi nyitó kiállítás - több, mint két évtizedes várakozás után - bebizonyította, hogy az újjáépítés, a gyűjtemények helyreállítása, az újabb gyűjtő- feldolgozó munka és a nyitó kiállítás előkészítési évei alatt a múzeum a közlekedési kultúra új, ütőképes intézménye lett. A múzeum munkatársai együtt fejlődtek a feladatokkal, kialakítva a múzeumi helyreállító, gyűjtő és kutató munka, a kiállításrendezés és szervezés módszertani alapjait, s eközben sok értékes tapasztalatot szereztek. A múzeum megnyitásával újabb fejlődési szakasz indult meg intézményünk életében. A múzeum üzemeltetésével, a látogatók tízezreinek fogadásával az intézmény kitárulkozott a legszélesebb közvélemény felé. Ez újabb igényeket támasztott a gyűjtő-, feldolgozó és tudományos munka számára. Folytatni kellett a múzeumi szervezet és belső rend kialakítását, a még jelentős mennyiségű feldolgozatlan anyag feldolgozását. Utóbbi tárolását 1961-től három, egyenként 500 m

2 alapterületű ideiglenes modul - barak épülettel lehetett csak megoldani, amelyet a MÁV területén, a XIII. kerületi Tatai úton állítottak fel. A múzeum helyreállítása jelentősen előrehaladván, szükségessé vált az intézmény jogállásának, szervezetének rendezése. Ennek során a múzeum 1964-ben kivált a Vasúti Tudományos Kutató Intézetből és ismét önálló intézmény lett. Egyidejűleg a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium felügyelet alá helyezték, abból az elgondolásból kiindulva, hogy az új múzeum nemcsak a vasút, hanem valamennyi közlekedési ágazat kultúrájának otthona is lesz. íly módon - 68 esztendei gondoskodás után - a Magyar Államvasutak megszűnt az intézmény fenntartója lenni; ezt követően a múzeum anyagi szükségleteit az állami költségvetésből biztosították. A közlekedés- és postaügyi miniszter - egyetértésben a művelődési miniszterrel - külön utasításban szabályozta a múzeum célját és feladait

7

. Intézményünk 1964-ben már "országos gyűjtőkörű múzeum" ként szerepelt. Vezetésére főigazgatóként dr. Mészáros Vince kapott kinevezést, aki 1967 tavaszáig az általa munkába állított több mint félszáz főfoglalkozású és 50-60 részfoglalkozású munkatárs tevékenységét lelkes hozzáértéssel irányította

8

. Utóda én lettem, otthagyva a Vasúti Tudományos Kutató Intézetben akkor betöltött igazgatóhelyettesi állásomat. 1967 május 15-én történt főigazgatói beiktatásom alkalmával nyilvánosan is hangsúlyoztam, hogy "gazdag örökséget" veszek át az elődömtől, aminek a továbbfejlesztésén minden erőmmel munkálkodni fogok. A korábbi és az ezt követő évek eredményei, a belföldi és a nemzetközi életben betöltött funkciója alapján intézményünket a Minisztertanács 1970-ben "országos múzeum''-má nyilvánította

9

. A múzeum szervezete - igazodva a gyűjtemények és a múzeumi üzem sajátosságához - a 40