A Közlekedési Múzeum Évkönyve 10. 1896-1996 (1996)

V. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum filiáléi 317 - Rövid tartalmi összefoglaló, előzetes közlemények (magyar, angol, német nyelven) 363

üzemét egy külső cég látja el, idegenforgalmi, vendéglátói hasznosítással. A hajó 1986 augusztus elsejei megnyitása óta a Dunán, a Lánchíd mellett kikötve fogadja mind a hajózás múltja, mind pedig az igényes vendéglátás szoláltatásai iránt érdeklődő közönséget. Szász Tamás: „A paksi Vasúti Múzeum." Pakson az atomerőmű telepítése megváltoztatta a vasúti szállítási igényeket is, szükségessé vált a vonal korszerűsítése és új állomás építése. így az egykori paksi vasúti állomás épületeivel, berendezéseivel együtt feleslegessé vált. Mivel ez az együttes hitelesen tükrözi a korabeli helyiérdekű vasutak minden jellemzőjét, a múzeum kérésére a MÁV tovább üzemelteti az állomást, de már múzeumi rendeltetéssel. A vasúti múzeum megnyitására 1985 július 24-én került sor. A szerző a továbbiakban bemutatja az állomásépület földszintjén a korhű bútorzattal berendezett várótermet, pénztárt, forgalmi és állomásfőnöki irodát és a „restit". Az emeleti termekben a magyar vasút első nagy korszakának tárgyi és dokumentációs emlékeit tekintheti meg a látogató. A szabadtéren, az üzemi épületek (mozdonyszín, vízház, szertári épületek) mellett eredeti mozdonyok, különféle vasúti kocsik, pályaépítő gépek (pl. „Buda" aláverőgép, „Csaba" ágyazatrostáló gép, baleseti darúskocsi stb.) kézi és gépi pályafenntartási eszközök láthatók. Szabó Attila: „A Közlekedési Múzeum Repüléstörténeti és Űrhajózási Állandó Kiállítás" című tanulmányában beszámol arról, hogy a múzeum repülési és űrhajózási kiállítása a városligeti Petőfi Csarnokban (korábban Iparcsarnok) látható 1985 október 22-e óta. A 4000 m

2 -es területen 16 kabinetre osztva mutatják be kronológiai sorrendben a repülés és űrhajózás fejlődéstörténetét. A repüléssel kapcsolatos első fényképes emlékekről az 1910-ben kiadott katalógus ad számot. Röviddel ezután műszerek, légcsavarok, motorok is bekerültek a gyűjteménybe. A második világháború előtt már jelentős gyűjtemény volt, amelynek nagy része - főleg az eredeti repülőgépek és modellek - a világháborúban elpusztult. A második világháború után nagy lendülettel folytatódott az anyagok gyűjtése, rendszerezése. Megjelentek az űrkutatással kapcsolatos első műtárgyak. A szerző bemutatja a kiállítás leggazdagabb és leglátványosabb részét az eredeti történeti motoros repülőgépek csarnokát. A továbbiakban a vitorlázó repülőgépekről, motorokról, hajtóművekről, légcsavarokról és a műszakilag hitelesen kidolgozott modellekről kapunk tájékoztatást a tanulmányból. 373