A Közlekedési Múzeum Évkönyve 10. 1896-1996 (1996)

V. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum filiáléi 317 - Szabó Attila: A Közlekedési Múzeum Repüléstörténeti és Űrhajózási Állandó Kiállítása 347

Szabó Attila A Közlekedési Múzeum Repüléstörténeti rr r és Űrhajózási Állandó Kiállítása 1985 őszétől az addig a túlzsúfolt múzeumi főépületben levő, repüléssel és űrhajózással foglalkozó kiállítás rész átkerült az átépített Iparcsarnok, ismertebb nevén a későbbi Petőfi Csarnok épületébe. A kétszintes csarnok teljes emeleti részén és a földszint északi oldalán csaknem 4.000 m

2-es alapterületen helyezkedik el a 16 kabinetre (témakörre) osztott repülési-űrhajózási múzeum. A látogatók - ha betartják a javasolt bejárási irányt - a kiállítás zárásaként találkozhatnak az űrhajózási kabinet exponátumaival. Ezt a kronológia és a képviselt műszaki fejlettségi színvonal egyaránt indokolja. Hogyan is jött létre a kiállítás, s mit láthatnak az ott megforduló érdeklődők? A teljes megértéshez, képalkotáshoz talán érdemes egy kissé visszapillantani az anyaintézmény, a Közlekedési Múzeum történetében is. Ez évben ünnepli a Közlekedési Múzeum egy évszázados fennállását. A millenniumi kiállítások Közlekedési Csarnokából kialakított Magyar Királyi Közlekedési Múzeum 1899 május 1-én nyílt meg. Hasonlóan a három évvel azelőtti állapothoz, az anyag zöme vasúti, postai és hajózási relikviákból állt. Repülési, netán űrhajózási anyag természetesen még a kiállítás-rendezők képzeletében sem szerepelt. A közlekedés és az azt lehetővé tevő technika történetét, fejlődését bemutató kiállításon az első kiállítási tárgyak, amelyek az embernek a földtől történő elszakadását mutatták be, 1910-ben jelentek meg. Az 1910-ben kiadott katalógus "Aviatika" pontja alatt ez a bejegyzés szerepel: "Fénykép, repülőgépek és azok részleteiről 91 db". Kis idő elteltével megjelentek az első tárgyak is. Műszerek, eredeti repülőgépek és légcsavarok, motorok alkották zömében a tárgyi gyűjteményt. Az első világháború idején, 1917-ben nagyszabású Hadirepülőgép Kiállítást rendeztek a Ligetben (/. ábra). A Közlekedési Múzeum - a már meglévő gyűjteményei révén korlátozott befogadóképessége miatt - egy ilyen különösen nagy alapterületet igénylő kiállítás számára alkalmatlan volt, ezért a közvetlen szomszédságban található Iparcsarnok épületét választották a kiállítás szervezői. A megfelelő alapterülettel és a meglehetősen nagy, ilyen jellegű kiállításkor igen jól kihasználható belmagassággal rendelkező épületben nagyszámú repülőgépet, fődarabot, modellt mutattak be az érdeklődők számára. Külön érdekesség szempontunkból, hogy az asperni 1914-es rekordrepülés óta a széles közönség előtt először most jelent meg - immár kiszolgált muzeális tárgyként - az Aszódi Lloyd repülőgép, mely később, 70 esztendő elteltével ugyanabban az épületben a Küzlekedési Múzeum gyűjteményének egyik legféltettebb exponátumaként szerepel mai látogatóink előtt is! Sajnálatosan, a gazdag kiállítás anyagának zöme a bontást követően elkallódott, s a későbbi szinte kétségbeesett próbálkozás során is csak az 1917-ben összegyűjtött anyag töredékét sikerült muzeális célokra ismét összegyűjteni. A napjainkig megmaradt tárgyak közé tartozik a már említett Lloyd gépen túl egy gyári készítésű, Brandenburg gyártmányú bombázógép igényes kidolgozású diszpozíciós modellje is. Tizenkét évvel később, a tragikus sorsú óceánrepülő pilóta, Endresz György emlékére rendeztek ugyancsak az Iparcsarnok épületében az 1917 évihez mérhető aviatikai emlékkiállítást (2.,3. ábrák). Ezúttal némileg szerencsésebben alakult az összegyűjtött tárgyak további sorsa, - egy részük a Közlekedési Múzeum gyűjteményébe került át, jelentősen kiegészítve 347