A Közlekedési Múzeum Évkönyve 10. 1896-1996 (1996)

V. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum filiáléi 317 - Szabó Attila: A Közlekedési Múzeum Repüléstörténeti és Űrhajózási Állandó Kiállítása 347

az ott meglévő tárgyi anyagot. A II. világháború előtt már jelentős számú kiállított tárgy képviselte az akkori idők és a nem is oly távoli múlt aviatikájának színvonalát. A múzeumi tárgyakat a látogatók számára leíró "Tárgymutató" 1935-ös kiadású füzetében a 2311 - 2390 tételek alatt szerepelnek a repülési tárgyú exponátumok. Érdekesség, hogy a kiadvány 9 képes mellékletéből 4 db repülési vonatkozású volt. A háború bombázásai sajnos a Közlekedési Múzeumot sem kerülték el. Két telitalálat következtében az épületben maradt anyag nagy része (főleg az eredeti repülőgépek és az értékes, szép kidolgozású modellek) megsemmisült. A repülési gyűjteményből négy repülőgép és a motorok, légcsavarok jelentős hányada maradt meg viszonylag jó állapotban. A romok eltakarítása és a károk felszámolása hosszú ideig tartott. Az épület renoválása 1955-ben kezdődött, s az újjáépített múzeum 1966 április 2-án fogadta első látogatóit. Az aviatikai anyag a galériás emeleti részre került, kiegészítve a függesztett és később a földszinten a társgyüjtemények kiállított darabjai között elhelyezett repülőgépekkel. A húsz évnyi kényszerű szünet persze nem vonatkozott a múzeumi, muzeológiai munkára. Az anyag rendszerezése, restaurálása és a gyűjtemény bővítése tovább folyt. E munkák és a különböző településeken rendezett időszaki kiállítások rendezése a bezárt múzeum kapui mögött is intenzív kutató és szervező munkát követeltek. Ebben az időszakban jelentek meg az első, az űrhajózással kapcsolatos tárgyak is a múzeum gyűjteményében. A 60-as évek ismertebb hordozórakétái (Satum, Titán, Thor, Vanguard) és a jelentős eredményeket képviselő szondák, műholdak (Szputnyikok, Ranger-2) makettjei csakúgy megtalálhatóak voltak, mint Gagarin Vosztok űrhajója parancsnoki egységének modellje. E modellek nagy része a múzeum saját restaurátor műhelyében készült. Viszonylag kis számukat a szűkös anyagiakon kívül az akkoriban nehezen elérhető dokumentáció magyarázza. Az ember világűrbe jutásának 10. évfordulója jelentős nyomot hagyott a múzeum életében. 1967-ben egy kis időszaki kiállítás keretében, főleg fotók felhasználásával emlékeztek meg az eltelt évtized űrhajózási, űrkutatási eredményeiről. A kiállítás megrendezését nagymértékben inspirálta a Szovjetunió történelmében jeles évfordulónak tartott időpont (1917-1967 ötven éve) alkalmából a BNV területén kialakított nagyszabású technikai "seregszemle" (A szovjet technika 50 éve). A múzeum közelében - ekkor ugyanis a BNV-t még a Városligetben rendezték - fölállított élethű modellek, eredeti tárgyak és berendezések hazánkban első alkalommal tették lehetővé, hogy az érdeklődők közelebbről ismerkedhessenek meg az addig csak fotókról, rajzokról ismert "high tech" képviselőivel. A kiállított anyag jelentős része az űrhajózáshoz, űrkutatáshoz kapcsolódott. 1970-ben a múzeum fogadta a moszkvai Politechnikai Múzeum vendégkiállítását, amely a szovjet űrkutatás legújabb eredményeit dolgozta föl. A kiállítás nagy sikere arra buzdította a múzeumot, hogy külön tárgyi gyűjteményi csoportot állítson fel az űrhajózási anyag részére. Ekkor folyt a szakanyag átleltározása is, s az addigi "VI-os" gyűjteményt (amely magába foglalta a repülési és űrhajózási tárgyakat vegyesen) az "50-es" (légi közlekedés) és az "5l-es" (űrhajózás) számon nyilvántartott ágazatokra választották szét. Az újraleltározás összekapcsolódott az addig begyűjtött anyag szűrésével. Selejtezték az összes hordozórakéta makettet, a megmaradt modellek pedig az ún. tárgyi segédgyüjteménybe kerültek át. (A segédgyűjtemény - amely a mai napig közös a repülés és űrhajózás területén - a nem léptékhelyes vagy egyéb okok miatt be nem leltározott tárgyak nyilvántartására szolgál). Az 5l-es leltárkönyvbe az első bejegyzés 1971-ben került. A Luna-9, az első a Holdra sikeresen leszálló kutató szonda precíz modellje lett az újjászervezett gyűjtemény első leltározott darabja. A 70-es években a tárgyi anyag gyarapodása eléggé mérsékelt volt. Ennek ellenére a legértékesebb modelljeink egyike - az Egyesült Államok nagykövetségének ajándékaként - ekkoriban, 1972-ben 348