A Közlekedési Múzeum Évkönyve 10. 1896-1996 (1996)

II. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum gyűjteményeinek kialakulása, fejlődése 93 - Bálint Sándor: A gépjárműgyűjtemény fejlődése 123

is sűrűsödnek. Az idős szakemberek ott sem segíthetnek már, a fiatalabbak pedig más világban nőttek fel. Csak felületesen ismerik a múlt technikáját, technológiáját, emiatt olykor, némi túlzással "autószörnyeket" adnak ki kezeik közül. Úgy látszik sokan nem is akarják a múlt technikáját, technológiáját megismerni, megelégszenek azzal, hogy az általuk "restaurált" jármű fényes, ám ez nem érték, csupán talmi csillogás. A Közlekedési Múzeum korábban arra törekedett, hogy a helyreállított antik, veterán, klasszikus jármüvei üzemképesek legyenek. Az elvégzett munkák egy fillérjébe sem kerültek. Ezzel szemben az 1990-es években - úgymond - restauráltak sokba kerültek és beindíthatatlanok kivéve a Pente, a Puli, és a BMW személyautók. Sajnos ma már az Opel Darracq sem indítható be, noha ez az autó a repülőtéri felvonulás egyik gyöngyszeme volt. A jövőben várhatóan növekednek majd a "restaurálással" kapcsolatos gondok, mert a régi járművekkel foglalkozók között alig mutatkozik szándék az autók és a motorkerékpárok javításához szükséges szakmák megismerésére, a járműtechnikai ismeretek, valamint a technikatörténet, típustörténet stb. elsajátítására. A korrektül helyreállított gépjármű, fődarab, egyéb műtárgy fénypontja lehet egy kiállításnak. A múzeum gépjárműves szakterületének kétségkívül a leglátványosabb része a kiállítások rendezése. A már említett, Harsányt Lajos által 1959-ben szervezett két autós bemutatót követően újabbak és újabbak készültek. Például 1963-ban, amikor több nyugdíjas is foglalkozott a gépjáműgyűjteménnyel, e sorok írójának közreműködésével autós, un. törpekiállítás indult vándorútra az országban. Budapest, Győr, Sopron, Zalaegerszeg, Nagykanizsa, Pécs, Kaposvár, Szeged, 9. ábra.Autós kiállítás a MTESZ székházban 1966. januárjában 137