A Közlekedési Múzeum Évkönyve 10. 1896-1996 (1996)

I. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum története és vezetőik életútja 1896-1996 között 5 - Dr. Molnár Erzsébet: Az első 50 év: Banovits Kajetán, Geduly Gyula, Samarjay Lajos 7

nyék, a pénzügyi háttér olyan volt, amire nem igen akadt példa korábban nemhogy Magyarországon, de Európában sem. Az úttörő feladat végrehajtása talán lelkesítőleg hatott a létrehozókra, ám leginkább a tárgyszerűség és célszerűség határozta meg tevékenységüket. A budapesti m.kir. Közlekedési Múzeum különlegességnek számított. Európában ebben az időben ritkaságszámba ment, hogy egy múzeum kizárólag a közlekedés történetét dolgozza fel és mutassa be. Némiképp hasonló profilú a nürnbergi Verkehrsmuseum, de az 1899 októberében nyílt meg, (pár hónappal később, mint a budapesti). Közlekedési eszközöket, alkatrészeket, modelleket, maketteket természetesen gyűjtöttek már régebben is más múzeumok. Ezek két csoportra oszthatók. Egyik részük a közlekedés egy bizonyos ágával foglalkozik. Legrégebbiek a hajózási múzeumok azon belül is a legtöbb a tengeri hajózást mutatja be, és általában a kikötővárosokban találjuk meg. Az Altonaer Museumot 1863-ban alapították Hamburgban. Ugyancsak 1863-as alapítású a lisszaboni Museu de Marinha, a rotterdami Maritiem Museum "Prinz Hendrik" pedig 1874-től működik. A múlt században 1896-ban készült el a brémai Überseemuseum is. A ma már nagyszámú vasúti múzeumok is mind a 20. században létesültek egy-két kivételtől eltekintve. A bécsi Das Historische Museum der Österreichischen Staatsbahn a legrégebbiek közé sorolható - 1886-tól működik -, a magyar múzeumalapítók lényegében ezt tekintették példának. Szintén 100 éve működik a norvégiai Jerubanetmuseum. A múzeumok másik csoportját a tudományok múzeuma és a nemzeti múzeumok képviselik, ahol a közlekedés általában nem önállóan, hanem egy-egy korszak elemeként, vagy illusztrálásként szerepel. Némelyikük gazdag közlekedési gyűjteménnyel rendelkezik és önálló tagozatként szerepel az egész múzeumon belül. A nagy vasútépítő országokban, mint Anglia, Németország, Franciaország, az Egyesült Államok a legnagyobb gyűjtemények a vegyes profilú, általánosságban műszaki múzeumoknak nevezett intézményekben alakultak ki. Számottevő közlekedési gyűjteménye van a talán legrégebbi technikai múzeumnak, a párizsi Conservatoire National des Árts et Metiersnek, ahol 1799 óta gyűjtenek technikai tárgyakat és 1802-től nyilvános múzeum. A Science Museum Londonban 1857 óta működik. Az edinburghi National Museum of Scotland 186l-es alapítású. A világ egyik leggazdagabb műszaki múzeumaként számontartott és mintaként tekintett Deutsches Museumot azonban csak 1903-ban alapították. A Közlekedési Múzeum első ötven éve lényegében három szakaszra osztható, amit az első három igazgató neve fémjelez. Mindhárman alapvetően meghatározták a gyűjtemény alakulását, fejlődését. Ténykedésük nemcsak azért jelentős, mert hosszú időn át igazgatták az intézményt, hanem azért is, mert munkásságuk mind szakmailag, mind emberileg kiemelkedő volt. Közös vonásuk volt, hogy mindhárman a vasúttól jöttek, vasúti mérnökök voltak. A különböző vasúttársaságoknál, majd végül a MÁV-nál sikeres karriert futottak be, műszaki újításokkal, vezetőként pedig elismert szervezési feladatok fűződtek a nevükhöz. Az alapító igazgató Banovits Kajetán volt, aki már az 1885. évi kiállítás szervezésében is részt vett (2. ábra). A millenniumi kiállítás létrehozásában is a szervezőbizottság tagja volt, személyes munkájának tekinthető a múzeum alapítása. 1896 szeptemberében tartották az I. Magyar Országos Technikai Kongresz-szust, amelynek zárónapján hangzott el, és fogadták el Banovits Kajetán indítványát egy műszaki múzeum felállításáról, mégpedig vita nélkül, egyhangúlag. A jegyzőkönyv a követ-kező határozatot tartalmazza: " a/ Mondja ki az I. magyar országos technikus kongresszus, hogy egy műszaki múzeum felállítását, - mely a mérnöki tevékenység minden ágára kiterjedjen szükségesnek tartja; s miután az ezeréves kiállítás különböző csoportjaiban igen sok oly tárgy van, mely egy ily múzeum számára alkalmas, s azokból együttvéve egy ily múzeum alapját megvetni már is lehetséges volna, lépések teendők arra nézve, hogy az illető tárgyak ezen múzeum számára - lehetőségig mint adományok - megszereztessenek, s 9