A Közlekedési Múzeum Évkönyve 10. 1896-1996 (1996)

I. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum története és vezetőik életútja 1896-1996 között 5 - Dr. Molnár Erzsébet: Az első 50 év: Banovits Kajetán, Geduly Gyula, Samarjay Lajos 7

2. ábra Banovits Kajetán. Kis Farkas István festménye azokból ez a múzeum lehetőleg mielőbb megalapíttassék s ideiglenesen a jelenlegi kiállítási épületek egyikében elhelyeztessék b/ A szükséges lépések megtételére a Magy. Mérnök és Építész-Egylet választmánya volna felkérendő oly értelemben, hogy tekintettel a kiállítás közeli bezárására, a kongresszus nevében, illetve megbízottjaként ezen múzeum megalapítása érdekében a kereskedelemügyi miniszter úr Nagyméltóságához mint a kiállítás elnökéhez sürgős felterjesztéssel járuljon." A kereskedelemügyi miniszter azonban nem fogadta el, ezt a javaslatot idő- és pénzhiányra hivatkozva. Először tehát még csak vasúti, később már az ipar minden ágát magábafogadó műszaki múzeumot akartak létrehozni. Egyikből sem lett semmi, de szerencsére, mintegy arany középútként sikerült létrehozni a Közlekedési Múzeumot. A Magyar Műszaki Múzeumot csak 1935-ben szervezték meg a MÁV Déli pályaudvarán. 3

1. Magyar Országos ... Bp., 1898.5.p. 10 A kereskedelemügyi miniszter, báró Dániel Ernő a 43.818/III sz. rendeletében bízta meg Banovits Kajetánt a Közlekedési Múzeum szervezésének irányításával. 1898-ban nevezték ki a múzeum igazgatójának, amelyet végül 1899. május 1-én nyitottak meg. Banovits a vasúttól 1905-ben ment nyugdíjba, és attól kezdve 10 éven át kizárólag a Közlekedési Múzeum ügyeivel foglalkozott. Az igazgatása alatt eltelt időszak lényegében a gyűjtemény formálódásának korszaka.

4 Banovits elméleti és gyakorlati felkészültsége kivételes volt. Széleslátókörű nyitott gondolkodású szakember volt, akit kortársai is maradéktalanul tiszteltek. Legnagyobb erényei közé tartozott, hogy ismerte saját korlátait, és csak abban döntött, amihez értett. Az ország legtekintélyesebb tudósait, szakembereit, intézmények vezetőit állította maga mellé. Az igazgató mellett működött a Felügyelő- és Szakbizottság, amely pénzügyi és szakmai kérdésekben döntött.

5 A fennmaradt jegyzőkönyvek arról tanúskodnak, hogy mindig lényegi kérdésekről tárgyaltak, konkrét ügyeket vitattak meg és mindig döntéseket hoztak. Több esetben Banovits Kajetánra bízták egyegy vitás kérdés eldöntését. A múzeumokban, így a Közlekedési Múzeumban is, az intézmények működését a pénz határozza meg, amely lehetőséget ad az épületek fenntartására és a gyűjtemények fejlesztésére. A múzeum állami intézmény volt, költségvetését közvetlenül a MÁV-tól kapta, így a felhasznált pénzek elosztása komoly szakmai és erkölcsi kérdés volt akkor és az ma is. Alapításakor vasúti, közúti, vízi közlekedési és vízépítészeti, valamint posta és távírdagyűjtemény volt a múzeumban. Mindezt kiegészítették a térképek, festmények, rajzok, fényképek, különféle dokumentumok. A múzeum költségkerete az épület fenntartására illetve 4 Banovits Kajetán életrajzát részletesen lásd: dr.Molnár E.: Banovits Kajetán életrajza. A Közi. Múz. Évk. IX. (Föszerk.: Katona András) Műszaki Könyvkiadó 5 A Szakbizottságok közlekedési ágakra oszlottak, élükön osztályelőadók álltak. Feladatuk volt, hogy javaslatot tegyenek a gyűjteményfejlesztésére, leíró katalógust készítettek, és előadásokat tartottak