A Közlekedési Múzeum Évkönyve 1. 1896-1971 (1971)

II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok 167 - Biró József: Batthyány Tódor hajóépítő és hajózási kísérletei 239

a lapátkereket. A rajznak egy másik érdekessége a hajó ábrája különféle nézetekben. Ez egy tutajszerű alapon lévő bálnaalakú felépítmény. Belseje négy helyiségre oszlik, ajtókkal, ablakokkal ellátva. Az első helyiségben, egészen a hajó orrában van elhelyezve a lapátkerék, a hajófaron, mint az uszályokon, a kormánylapát. A mellékelt léptékskála szerint — mai mértékegységre átszámolva a hajótest hossza 11,36 m, legnagyobb szélessége 3,79 m; a lapátkerék szélessége 0,63 m, átmérője 1,26 m. Nem szerencsés az a megoldás, hogy a lapátkereket egészen elöl helyezték el, így a hajó rosszul kormányozható, nehézkessé válik. A méreteket véve alapul elképzelhető., hogy négy ember, ha lassan is, de mozgásba hozhatta a járművet. Ez a hajtómű azonban semmi esetre sem mozgathatta — már méreteinél fogva sem — a Bucentaurust, meg még két másik hajót. A Bucentaurus széles, ovális alakjából csak következtetni tudunk arra, hogy állati erővel forgatott, rejtett, belül elhelyezett lapátkerekekkel hajthatták előre. Ezt látszanak megerősíteni a pozsonyi és bécsi bemutatóról készült metszetek is. Mindkét képen feltűnően magas a tutajszerű úszótest, amelynek a keskeny ablakain kívül széles bejárati nyílása is van, feltehetően az állatok számára. A lakótér tetőrészének lekerekítésére nyilvánvalóan a „bálnahajó" inspirálta a tervezőt. Azt a különös alakú hajót, amelyhez a fentebb ismertetett lapátkerekes meghajtószerkezet tartozott, Batthyány később „korszerűsítette", a bálna alakú 17. ábra, A korszerűsített bálnahajó. A rajzon jól látható a hozzáerősíthető toldalék. (Tusrajz a Közlekedési Múzeum gyűjteményében) ^ , i mijnl,/, 17* 259