A Közlekedési Múzeum Évkönyve 1. 1896-1971 (1971)

II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok 167 - Biró József: Batthyány Tódor hajóépítő és hajózási kísérletei 239

tattá hajóépítési eljárását. A szabadalomlevelet az akkori szokás szerint öt példányban állították ki, melyet Ausztriában, Csehországban, Magyarországon, Erdélyben és Horvátországban külön-külön is beiktattak és kihirdettek. Ezek közül jelenleg két példányt ismerünk. (A kiadatás szerinti első példányt a jelen tanulmány ismerteti először. A szerk.). Érdekes, hogy az erdélyi fejedelemség területére szóló szabadalomlevél kiadása négy hónappal megelőzi a magyarországit, s szövege sem teljesen azonos. Ezt a magyar kultúrtörténeti szempontból is érdekes dokumentumot, amely egyike az első magyar ipari szabadalmaknak, hajózási vonatkozásban pedig a legelső, talán nem lesz érdektelen — néhány ismétlődő rész kivételével — szószerint is ismertetni: „Mi, II. Ferenc, Isten kegyelméből választott római császár, Magyarország, Csehország, Dalmácia, Horvátország, Szlavónia, apostoli királya, Ausztria főhercege, Burgundia és Lotharingia hercege, stb. stb. adjuk emlékezetül jelen levelünk erejénél fogva jelentve mindenkinek, akit csak illet, hogy a kedvelt hívünk: tekintetes és nagyságos gróf Batthyány Tódor valóságos belső titkos tanácsosunk, alapos tanulmány, hosszas szorgoskodás és próbák alá vétel után új hajózási módot talált fel a tavakon és folyókon való közlekedést illetően az eddig használatos vízi szállító eszközökhöz mérve azoktól némileg különbözik, de biztonságos, hasznos és alkalmas vízi közlekedési és szállítási eszköznek mutatkozik, s azokhoz viszonyítva előnyt jelent: és az említett kérelmező, azzal a társasággal együtt, amellyel e hasznos hajózási újításokat, s-zját költségén elő akarja állítani császári és királyi országainkban, úgy, hogy az eddigi hajózást nem fogja akadályozni, sőt a közjóra számottevő hasznot fog hozni, ezt ígéri, ha ugyanennek a gr. Batthyány Tódornak és társaságának ezen újítás megvalósításához legfelsőbb királyi védelmünket nyújtjuk, s az uralkodói kegyes, különleges kiváltságot húsz esztendőre megadjuk, hogy ez idő alatt senkinek se legyen joga a mi országainkban a gr. Batthyány Tódor által bemutatott vízi, új közlekedési eszközt, egészében vagy részeiben utánozni, gyártani, hajóra, tutajra vagy másmilyen vízi közlekedési eszközre alkalmazni, vagy ilyesmihez védelmünket kérni, az ő és társasága írásban kifejezett beleegyezése nélkül. Miután mindig és minden alkalommal szívünkön viseljük a közjó gyarapodását, s azt minden módon védelmünkkel elő is akarjuk mozdítani, különösen azoknál, akik saját tudásukkal és munkájukkal új találmányokkal állnak elő, méltányosnak találjuk, hogy gyümölcsét is élvezhessék, ennélfogva a fentemlített kérelmét gr. Batthyány Tódornak kegyesen fogadjuk, s abban a kiváltságban részesítjük, hogy ő és társasága, meg utódai, szerződés-társai és engedélyezettjei a jelen kelettől számított húsz esztendő alatt a Királyi Kiváltságos Hajózási és Hajóépítő Társaság cím alatt működhessenek, még pedig adómentesen a következő feltételek szerint: Először. A gróf úr által feltalált újszerű hajó, három éven belül alávethető legyen hajózási szakemberek felülvizsgálatának, akik előtt be kell bizonyítania, hogy ez a találmánya eredeti, újszerű, praktikus, az eddig használtaknál hasznosabb, különben semmis ez az engedély. Másodszor. Hogy az esetleges pereknek elejét lehessen venni lehetséges hasonló találmányokkal szemben, a terv, leírása és részletes magyarázata az 252